Itt ahogy megnéztük ezeket a videó filmeket azt szeretném mondani, hogy egyrészt nagyon örülök, hogy a mozgás házi feladatra Anna elküldte ezt a munkát, pontosan azért mert úgy gondolom, hogy nem csak képzőművészeti szempontból, hanem a film belső rendszerében a tánc szempontjából is, energetikai szempontból is a mozgással foglalkozunk, így megvan az öt disznó a mozgás házi feladatra. Ugyanakkor szeretném azt kérni, vagy avval a feltétellel adom meg az öt disznót, hogy amennyiben ha ez érthető és elfogadható, amit a videó üzenetben küldtem erre a filmre szeretném, hogyha ezekkel az észak amerikai indián mozgásokkal kapcsolatban az alkotó, a beküldő foglalkozna és segítene bennünket annál is inkább, mert mi nem fogunk tudni ilyen munkákat elkészíteni, tehát avval a feltétellel van meg az öt disznó, hogyha ugyanezen a házi feladaton még dolgozik a későbbiekben az alkotó. Úgy gondolom, hogy ez nem egy nehéz feladat, hiszen ez látszik a filmből is, hogy érdekli őt. A másik, hogy több olyan munkában, nem akarok most konkrétan neveket említeni, de több alkotó munkájában láttam azt, hogy valamilyen módon a rezonancia vagy a ritmus, az és itt nem elsősorban, hogy mondjam disco értelemben, hanem pont ha talán érthető, elfogadható, pont a kis videó hozzászólásban láthatóan a rezonancia a fontos. Több alkotásban megjelenik ez képzőművészeti szempontból is, kompozíció szempontból és egyáltalán formanyelvileg, ami ennél a filmnél is látható hogy mivel foglalkozik, mi a témája a dokumentum filmnek. Ezért szeretnék egy házi feladatot föladni, ami a Rezonancia házi feladat. Ez természetesen nem kötelező, de akit érdekel, aki ebben az irányban elindult már, annak szeretném ezt a házi feladatot föladni. (szőke) értékelés:

Pontosan nem tudom meghatározni, hogy a hölgy melyik indián csoportba tartozik, a dal egy egész érdekes kapcsolódást indít el. Ha visszaemlékszünk a magyarországi népdalainkra, azokra a ritmusokra, amelyek népi és szakrális tavaszváró ritmusok amikkel a kikeletet várják és hívják, itt a hölgy hangja mögött is hallatszik, hogy van kísérete, a szívritmusnál picit gyorsabb sebességgel ismétel hangokat és ritmusokat, amelyek picit váltakozva lüktetésszerűek is, és ez sokban hasonlatos a mi tavaszvárásunk ritmusaihoz. Az eszkimó népzenében ugyanez a zenevilág megtalálható, elsősorban hasi légzéssel hozzák ezt létre többnyire duóban úgy énekelve, hogy a hasukat összeérintik és a has nyomással együtt ritmizálva mintegy kis zakatoló gép, együtt énekelnek. Ennek profán okai is lehettek, hogy a hidegben az eszkimók a dalokat is energia töltésre, a hőfok, az öröm, a mozgás létrehozására is használták, tehát míg az indiai területeken egy lassú, jógamozgás honosodott meg, nyilván ez a technika nem tudott volna működni az északi hidegben, itt egy dinamizáló dologra van szükség. Ez a dal, amit Annáék kanadai filmjében látunk egy dinamizáló, bemozgató mágikus dal és ez kapcsolódik ehhez a havas tájhoz, ahol a fények már jelzik, hogy készülődik a tavasz és ezzel a mesedallal nagyon várják, hogy jöjjön a tavasz. Hármas szerkezetben építkezik a film, látjuk a tájat, majd utána ezt a színpadi éneklést és végül visszatérünk a tájhoz, ami így elég határozott kiáltó üzenet, hogy jöjjön a tavasz. Az A-B-A történetformálástól szomorú a helyzet, hogy énekelünk, de még nem történt semmi. Hiányoljuk Anna jelenlétét, bár a cigarettafüst utal rá, de azért őt is kérjük, őt is várjuk, őt is látnánk. (szőke) értékelés:

Tessék tudomásul venni, hogy ezt a filmet szeretjük. Nagyon örülünk, hogy a film híradásként elérkezett. Abban reménykedünk, hogy végre újra érkeznek onnan üzenetek. (szőke) értékelés:

Kedves Anna és Sanyi, engedélyetek nélkül a barát és a vágy házi feladat megoldásában én összevonnám ezt a munkát, mert úgy érzem, hogy a tavaszvárás varázslatának generálója a vágy, a tavaszvárás vágya. Ha ebben a kategóriában szabad értelmeznem, akkor a film teljesíti az általunk mért összes kategóriát. A zene metrikus, de melankólikus szerkezete ugyan hordoz hektikát, erre azonban nagyon jól használja a vágó a fekete blankokkal puritán módon elválasztott snitteket. Nem klipet látunk, hanem a zenével együtt élő ritmust. Így a ritmus szolgálja az egész kép üzenetét és nem a ritmus mint eszköz vonz be magához üzenetet, mint a pop klipekben látható formáknál. A virág szimbóluma, szakrális jelenléte nagyon tudatosan, tisztelettel és szeretettel van kezelve (a magyar néprajzban és a népi hitvilágban a virágkelyhek összetett szimbólumrendszert hordoznak, az élet kezdetét. A virág formavilága nem csak a magyar kultúrában, hanem az ősi kultúrákban is mind a két pólust magában hordozza, a kehely egyrészt a női, feminin, befogadói attitűdöt, a bibe a maszkulin, férfi, vagy teremtő attitűdöt. Mivel a kisfilm központi szereplője az alkotó felmutató kezén keresztül zárt zöldes színű belső tereken át kifelé az alvó, szabad területek felé közlekedik (a vágás alapján mondom), ez bizonyítja a vágy fogalom házi feladat pontos végrehajtását a film szempontjából.    Amúgy ha egy kis kocsmában ülnénk, csak úgy magunk között, azt mondanám, mágikus filmet látunk, a tavasz mágiáját, egyfajta (Szőke itt már nagyon mosolyog) animista megközelítésben. Anna filmje legjobban Lacipapa kis húsvéti etűdjéhez kapcsolódik, picit túllépve a képeslap momentumon. No de nem ülünk egy kiskopcsmában...    2 disznó a filmes megközelítésre és a vágásra és egy az eredeti és önálló zenei szerkesztésre. Utóirat: érdemes megjegyezni, hogy Tiszáék folyamatosan eredeti zenéket készítenek a munkáikhoz. (szőke) értékelés:

Kedves Anna, ez még nincs befejezve, várjuk a folytatást. (Szőke) értékelés: