11. Mozgás

Forgásban

Út melletti szélgenerátorok egy csoportja. Sajnos a 35mm kevés volt ide (Aps-C szenzorhoz) ennyi fért bele. ND szűrőt használtam, és 0.5 sec záridőt, mini állványról, ezért a ,,békaperspektíva,,. Kép bal oldalán a lakóautó parkolt, ezért nincs bemozdulva.

Emelkedés

Kikötőben készült ez a fénykép a sirály emelkedéséről, egy Pentacon 200mm es objektívvel. Nem lett vágva a kép, elég közel volt a téma, a teléhez,az elfoglalt helyem pedig elég magason, hogy bele tudjam komponálni a horizontot, vagy egyéb tárgyat. A nap lemenőben volt így elég karakteres árnyékot adott a sirálynak, az aszfalton lévő fehér festés, így hogy a csőrével benne van, és ferde, talán érzékeltetni tudja az emelkedést (jobbra manőverezést mindenképpen). Élesség nem tökéletes, gyakorolni kell még a manuális objektívvel. (1/500, f5.6)

Mezitlábas

Formailag és tartalmilag nem tudok ebbe a képbe belekötni, úgy is mondhatnám, hogy ez így van kész, ahogy van. Amivel vitám van, az az utómunka, nekem az, ha ennyire becsukódnak a tónusok és redukálódik a dolog, akkor az egyfajta drámát hoz, ami persze jó, érvényes, csak ahhoz a tartalomnak is igazodnia kell, és ha dráma, akkor az ha nem jelenik meg másban a képen, csak tónusban, valami hiányérzetet ad. Ennyi talán, de mondom, a kép maga jó. (hegyi)
értékelés:

Bemozdulás

Ez egy jó tanulmány, és fontos is, akkor, ha folytatod és fejleszted. Meg kell figyelni, hogy milyen mozgások milyen rajzolatokat adnak ki, hogy mekkora az elég, mi a sok, időben, elmozdulásban, hogy az egyes tárgyak milyen fény lenyomatot adnak. És persze, ezek együtt kell kiadjanak egy folthatásaiban is működő kompozíciót. És az is fontos, mennyire felismerhető egy szitu vagy helyszín. Na, szóval nem egyszerű, viszont hosszan lehet ezzel kísérletezni, és ha van kitartás és türelem, akkor erre felhúzható egy szép projekt. Most amit látok, az összhatással van gond abban, hogy a kép egyharmada üres, a jobb oldal felől a balra kéne a kamerát mozgatni, és úgy csinálni ezt, hogy jobbra ne legyen ekkora holt tér. (hegyi)
értékelés:

Poliéder

Én annak örülök, hogy elkezdesz a mozgással foglalkozni, ez fontos. Picit jöhetnél sűrűbben, hogy folyamatában tudjunk beszélni ezekről a dolgokról. Ugyanis az ötlet jó, meg a helyzet se rossz, picit steril, de ez belefér. Viszont a térrel máshogy kéne gazdálkodni, mert most nagyon kifutunk a szélre. És még valami. A végponton jó, ha a tárgy éles. Azt is kipróbálhatnád, hogy állványon a gép, fix és koncentrált a fényképzés és a fényforrás és a tárgy közé teszel egy olyasmit, mint egy ventillátorlapát, hogy szakaszosan kapjon megvilágítást, hogy így mit ad ki. Persze ez vakuval is megoldható, de annak lehet, hogy sok lenne ilyen pici tárgyon a fénye. Hajrá, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Erzsébet híd este

Nincs megint eldöntve, mire megy ki a fuvar. Korrekt vagy a híddal, csak ez nem egy nagyon jellegzetes hidunk, tehát a teteje annyira nekem nem fontos, hogy végig meglegyen, egy pillér is elég, ha be van fejezve, viszont lenn a forgalom most furán van vágva. Gyakorlatnak elfogadom, de mint kép, nem ragad meg. (hegyi)

Konyha

Vacsi.

Az ötlet jó. Az is jó, ahogy exponáltad, vannak mozgásfázisok, ez is szuper. Ami kevéssé jó, hogy ekkora előteret hagysz, aminek sok értelme nincs, miközben a fejből vágsz. És a tónusok, még mindig, már megint sötétek. (hegyi)
értékelés:

Szédülés

A helyzet az, hogy az ötlet jó, de nagyon szűkre vágtad az egészet, így a formákba is belevágva nekem ez kevés. Pedig ebből lehetne kihozni valami thriller-horror dolgot is, de ha nincs meg a környezet, akkor a történet sem indul be. A szelektív színezésről majd a másik képednél szólok. (hegyi)

Fogat

Az van, hogy az időpont megválasztása kritikus kérdés akkor, amikor utcán dolgozunk. Másik napszakban, szórt fényeknél, ha picit felhősebb az ég, nem lesz akkora a kontraszt. Most a légyen sötétben marad. És talán érdemes lett volna olyan pillanatot várni, amikor a gyerek nem takarja le a lovakat, mert jó, hogy van a gyerek, ad neki hangulatot, de így most összemosódnak a formák. A másik dolog, hogy milyen magasan van a gép. Ehhez érdemes leguggolni, mert akkor a lovak szintjére kerülünk, tehát az lesz a fókuszban és nem a mögötte lévő épület ural mindent. (hegyi)

Sietve

Örülök, hogy a hónap képe lett a képed, és épp az indoklás az, ami elindított bennem egy gondolatot, hogy minden mellett mi az, ami mégis valamiféle hiányérzetet hoz nekem. Kezdjük az elején. A ferdeséggel valamit kéne kezdeni, úgy érzem, nem csak ferde, de hanyatt is dől a géped, emiatt esik hanyatt picit a kép is. De ez korrigálható legközelebb, vagy ha ez egy képkivágat, akkor akár az eredetit újra kézbe véve most is. A problémám tartalmi inkább. Ugyanis ez látszólag egy street photo, utcafotó, ami számomra olyan kategória, ami a digitálissal tört elő, előtte a szocio volt az, ami ezt a területet is felölelte. Utcafotó. Aminek a lényege az, hogy ellessen pillanatokat, hogy az ember és a város viszonyrendszerét mutassa, vagy olyan helyszínt, ami önmagában is valamiért eltér az általánostól. Ahhoz, hogy ez utcafotóként működjön, minden adottsága megvan, jó a helyszín, kábé az is, ahol állsz, de két dolog lehetne még jobb. Az egyik az, hogy a négyzetesről le kéne mondani. Túl szűk és ettől túlzottan a középpontra koncentrál. A másik pedig a szereplők. Itt most tökéletesen esetlegesen mozog a képen három személy. Nem egyedi, nincs sztorija, sem valami egyedi gesztus, sem a kapcsolódás a szereplők között, ráadásul a kép középtere üres, ami ha van sztori, jó is lehet, de így most épp emiatt nézek el a szereplők között hátra valahová. A varázsszó a türelem. Kell várni, hogy olyan szereplő érkezzen, aki érdekessé teszi a dolgot. Trükkje az, hogy ha nincs türelem, viszel magaddal szereplőt és instruálod. Persze, akkor mondhatod, oda a spontaneitás, de a spontán dolgok ritkán jók, ahhoz igen nagy szerencse kell a türelem mellett. (hegyi)
értékelés:

Fűzfaágak a szélben

Feri, ez a kép kurva jó lenne, ha nem lenne álló. Miért állóban csináltad ezt meg? Ha fekvő, van tér és még több dinamika lenne, fenn az égből szinte alig kell valami, mivel nem történik semmi fontos, a fa viszont gyönyörű ezzel a festői bemozdulással. Szuperül megtaláltad a záridőt hozzá, minden oké, csak a kompozíció bajos. (hegyi)
értékelés:

Lendületben

Van hangulata, ez jó. Formailag vannak kérdések. Egyrészt visszafelé, jobbról balra megyünk, de nem a lábak előtt, hanem után van nagyobb tér hagyva. Ha ez tudatos döntés okán van így, akkor ez megadhatna alaphangulatot, drámaiságot, de ahhoz kell több, sokkal több környezet, hogy a sztori megálljon a lábán, mi elől mennek ennyire, kergeti-e őket valaki vagy valami, vagyis mi az indoka, hogy annyira a sietségre van téve a voks, hogy már ki is szaladnak majdnem a képből. Ha ez nincs meg, nincs jelen a képen, ha erről nem kapunk infót, akkor a dolog egy sztori ígérete marad. (hegyi)
értékelés:

Deszkázás a Főtéren

Kézi panoráma, a képek összefűzésénél hagytam, hogy áttűnjenek az elemek. Ez persze némi mosódást is okoz itt-ott.

Két dolgot szerettél volna - ha jól értem - megmutatni, a teret az épületekkel és a mozgástanulmányt is, és lehet, hogy csak annyi a baj, hogy ezt a fajta torzítást, mint azt már korábban mondtam, nem nagyon kedvelem, de hozzám közelebb állna ez akkor, ha a föld szintjére helyezted volna a kamerát. Szubjektívebb és élményszerűbb lett volna az eredmény. Korrekt, de ami korrekt, az unalmas is jószerivel. (hegyi)
értékelés:

az egyik lemarad

Dénes, az a baj, hogy mindegyik mozgásos képeddel ugyanaz a problémám, és ennyi kép láttán már talán meg tudom fogalmazni, mi is a gond gyakorlatban. A mozgás olyan dolog, amit meg kell tervezni, ha fotóra akarjuk, hogy kerüljön. Ez azt jelenti, hogy elsőként kitaláljuk a helyszínt, a kompozíció alapjait, beállítjuk oda a kamerát, ahol jó helye van, és utána lemozogjuk azt, hogy minek is kéne történnie. Honnan indul, merre halad, hol ér véget. Ha ez nincs meg, akkor egy tömörülés lesz, egy foltfelhő, de nem lesz értelmezhető az irány. A másik, hogy amikor már ez is megvan, és fotóztunk pár fázis képet is, azaz megvannak a csúcspontok, akkor amikor a modell ott van épp, ahol szeretnénk, például rá lehet vakuzni, vagy valami megoldással több fénnyel úgymond ott rögzíteni egy fázist, de akár úgy is, hogy bizonyos helyeken megállítjuk a mozgást, hogy ott jobban "beégjen" a figura. Eadweard Muybridge munkásságát javaslom tanulmányozásra, ő volt, aki először igazolta azt fotóval, hogy a lónak vágtakor mind a négy lába a levegőben van. (hegyi)

Szellemek

Köszönöm az építő jellegű elemzéseket Zsolt! Sokat gondolkodtam rajtuk, egy-két kivétellel mindegyikkel egyetértek. Igyekszem majd odafigyelni ezekre. Még egyszer köszi!

Most már nem fogom újra elmondani azt, amit az előzőnél elmondtam, az expozíciós idő kérdéses, de tulajdonképpen a három képed közül ez a legbeszédesebb azokkal a ritmusokkal, amik itt létrejöttek, viszont zavar ez az esőre forduló szürkés hangulat. Ez engem rosszkedvűvé tesz és szerintem neked ez nem célod, úgyhogy én most azt mondom neked, hogy erre most adok kettő csillagot, mert nagyon értékelem azt, hogy kitartasz egy téma, egy feladat mellett, ez egy nagyon fontos dolog, hogy az ember begyakoroljon képi megoldásokat és ráadásul a mozgás fotografálása nem egyszerű dolog, még ha annak is tűnik. Hajrá tovább, várom az újabb képeket. (hegyi)
értékelés: