Futás a gáton
Kivételesen az érdekelne, hogy hogyan készült ez a kép, mert talán az segítene abban, hogy elinduljunk azon a nyomon, hogy mit lehetne máshogy megfogni ahhoz, hogy valóban kifejeződjön a kutyasétáltatás dinamikája. Ugyanis most talán mert a mozgás irányában állsz a kamerával, így a mozgás maga azért nem érzékelhető, mert ezen a tengelyen minimális a kamerához képest az elmozdulás. (hegyi)
Cím nélkül
Ez a kép is tisztára olyan, mintha egy baleset előtti pillanatot rekonstruálna, a néző kukkol, nem mer kiállni az utca közepére, csak egy oszlop mögül figyeli, mi a fene fog történni azzal a kézikocsival. Az utca üres, át lehet hajtani, nekifeszülni, hó-rukk, csak hát biztos hogy elég figyelmes volt a hordár, nem fog egy vad motoros berobogni a képbe, nem lesz ebből baj? Erős a hangulat ettől a szerkesztéstől, nem csak egy pillanatot rögzít, de egy élethelyzetet is definiál, a kis falusi vagy kisvárosi helyszínt, ahol a turista csak megfigyelő lehet, ismeretlen minden, nem színdarabszerűen előadott látványosság, egy mindennapi helyzet, ami ismerős, de mégis idegen. (hegyi)
Cím nélkül
Jó ez a kvázi képeslap hangulat, az elvadult kék éggel, tengerrel, és ebből az érzetből egyrészt a motoros az, aki kizökkent, másrészt az, ahogy a kompozíció, mintha a a fotós is egy motoron utazna, és a nagy sebesség hátrahőköltette volna, felfelé mozdul, az eget kémleli inkább. Ez ad feszültséget is, vajon mi jön a kanyaron túl, vajon elesünk-e a nagy sebességtől. Miközben Timi, mert rövidet exponál, a mozgás érzetét primer módon elveszi tőlünk. Ravasz! (hegyi)
rohanás/rush II.
Kifejezetten örülök annak, hogy Bara megtalálta magának a mozgást, mint kifejezési formát. Ráadásul nem akármilyen helyszíneket talál ehhez. A következő lépcső az, hogy mindezt formailag is, úgymond folthatásokban rendszerezve mutassa meg. Nem tudom, mennyire szándékos az, hogy ebben a zöldes sárga tónusban tartja a képet, számomra ennek van egyfajta elidegenítő hatása. A helyszín tökéletes, itt most a mese számomra nem indul el. Arra bátorítom Barát, hogy folytassa mozgástanulmányait. (hegyi)
rohanás/rush
Nagyon tetszik az, ahogy a figurát elhelyezted, a szövegek, a tér és a formák adnak hozzá olyan körítést, amitől jelentéssel bír a kép. Jó a mozdulat is, hogy van fix pont, nem mozog minden, azaz van viszonyítási alap, ez az esetek nagy többségében fontos, mert a nézőt ez segíti, ezen felül irányt is adsz vele a mozgásnak. A vízszintessel van némi problémám, a figura tartása nem hozza vissza egyenesbe, fél fok lehet, de érdemes lenne visszaforgatni. (hegyi)
Biciklista
Nekem tetszik ez a párhuzam a nő ruhái és a falon lévő állatkák között. Ami azt illeti, lehetne egy hajszálnyival vízszintesebb a dolog és talán ha lejjebb van a kamera, akkor izgalmasabb lenne az összkép, mert hát lássuk be, a hölgy feneke és nadrágja az, ami a csúcs, de mindenképpen jó az, hogy ilyet meglátsz és megcsinálsz, én arra ösztökélnélek, hogy a kamerád legyen mindig nálad, kezdj el a várossal dolgozni. (hegyi)
Csak egy nap...
Pistikém, hogy egyem azt a nyíló virágos lelkedet, kedvelem, ha kijön belőled az érző kanmadár, de azért élesnek kéne valahol lenni. Mert szép az, hogy sikerült úgy elkapni a kis bogarat, hogy az épp jó háttér előtt van, értékelem is ezt így két csillaggal, de azért nagyobbat ütne, ha lenne valami éles is. (hegyi)
értékelés:
Júlia nem akar a földön járni
Én ezt kedvelem, nem biztos hogy értem a vagonokat, de a mozgásra ez jó ötlet. Érdemes lenne ezt úgy is megcsinálni, hogy nincs ez a pufikabát, mert a mozgásnak a lényege, hogy a test jól körvonalazva látható lehessen. De megadom rá a 3 csillagot, viszont szeretnék ilyet látni úgy is, hogy nem csak az ugrás van megtervezve, de a környezet, a ruha és gesztus együttese is. (hegyi)
értékelés:
Csobbanás
Nagy pacsálást rendeztünk egy paradicsommal, persze a végén úszott a konyha. A kép bridge géppel készült, tudatos próbálkozás volt, a felfröccsenő víz alakjára voltam kíváncsi.
Mariann, nem is tudod, mekkora öröm téged újra látni, bárcsak az aktivitásod is errefelé mutatna a facebookról, mert igen kevés hiányzik ahhoz, hogy egy nagy minőségi lépést tegyél felfelé (előre). De ehhez folyamatosabb jelenlét kellene és kommunikáció. Itt most az ötlet jó, és az is jó, hogy benne maradt a gyerek keze - de mindezt elő kell állítani úgy, hogy tudod hogy ez fog történni és mint egy karmester, helyére rendezed a taktusokat. Placcs, szuper, kisujj eltart, de mindez képhatáron belül! És nem árt, ha a környezet inspirálóbb. Kérek egy ismétlést. (hegyi)
(H)Arc
A címben a (H) a háborús hatás miatt keletkezett, amit lehet, csak én érzek ebben, de pont ezért mondom, mert általában nem vagyok jól érthető képben (sem), szóval, most jól megmagyaráztam! :)
Imádom a verbális poénokat, és ami a leiratban van, hogy a H a háborús hatás miatt van, hát, nekem meg a Hospital, de jó, szóval elfogadom. Olyan élmény ez nekem, mintha egy tv filmet néznék, és abból lenne egy kocka. Stirlicz tudta ezt, és megérkezett, és a tavasz 17 pillanata, de tulajdonképpen, hogy valószínű, hogy ez annak köszönhető, hogy a technika miatt olyan kicsit furcsa a színvilág is, a tónusokban is van egy elmaszatolás, ami nem rossz, mert ad egy ilyen festői hatást ennek az egésznek. Hát, ott, amikor ez az egész kicsit konkrétabbá válik a repülőknél, azért ez veszteség, de tulajdonképpen azt hiszem, hogy ez még belefér. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy maga ez a kép kivágat tömegében így helyén van-e? Mégpedig azért nem, mert ott vagyok bizonytalan, ami a kékes háttér és a barnás háttér viszonyrendszere. Ha ezt az alap viszonyrendszert nézem a felhőkkel, meg a füsttel, akkor valahogy nem érzem azt, hogy most ez jó helyen lenne. Nem tudom. Talán fent is van egy ritmusváltás, ami nem biztos, hogy szerencsés, hát, a fene tudja. Mondjuk azt, hogy 2 csillag, mert ha a kompozíciót el is fogadom így, azért a leckemegoldás tekintetében ez a mozgás fotózás, vagy értelmezése nem biztos, hogy ennek a légi bemutatónak az ábrázolásával jól megoldott lenne. Ugyanis nyilvánvaló, hogy itt sem mindegy, hogy mikor exponálunk, de azért ez egy eléggé fixre rögzített kép, tehát pont azt nem érzékelem, ami a lényege a mozgás leckének, hogy itt akár mozgásfázisok, vagy elmozdulások történnének, mert ez egy eléggé megfagyott pillanat. Miközben az is egy értelmezés lehet a leckében, hogy egy egyébként dinamikus mozgást befagyasztunk, de akkor meg egy olyan pillanatot kell találni, ami ettől vagy humorossá, vagy drámaivá válik. Most ezt itt nem nagyon érzem. Szóval, maradjunk a 2 csillagnál. (hegyi)
értékelés:
Tavasz volt
Örülök annak, hogy itt kapunk egy másik verziót. Sokkal összefogottabb, ráadásul az egésznek a tónusrendje is értelmezhető, tere és tömege van. A megfigyelés is pontos. Kicsit szűknek érzem az egészet, de ez belefér. Nagyon jó ez a fény-árnyék játék. Azt gondolom István, hogy ha az egyszerű dolgok felé mozdulsz el, akkor azok segíteni fognak neked. Nézd meg, hogy a tárgy, és annak árnyéka milyen játékot hoz, mert ha ezt itt most megfigyeled, olyan, mintha két külön szereplőről lenne szó, olyan, mintha egymással táncolnának, vagy egymással feleselnének, vagy beszélgetnének, holott ez EGY madár. És ez milyen érdekes. Ennek van egy érzelmi része is, meg egy filozófiai is, amivel én most nem terhelnélek, de mindenesetre érdekes az, hogy ezt megláttad. Jó lenne, ha erre hangsúlyt fektetnél. Figyelj oda! Ez most egy jó kép, adok rá 3 csillagot. Leckemegoldásnak az, hogy ez a mozgás leckébe került, nem érdekel, mert ahhoz ez mellébeszélés. (hegyi)
értékelés:
Kíséretben
Körhintára ültettem a fényképezőm, és elkísértem.
Elfogadom, és megadom a 3 csillagos leckemegoldást, ezt így az elején elmondom, ez egy jó leckemegoldás, ugyanakkor mellébeszélés van, mert ez nem a 10. leckére készült. Én elhiszem, hogy azt gyakoroltad, de itt nem erről van szó. A gesztusok, a séta, a figura teljesen mást mutat. Tulajdonképpen olyan, mint amikor valaki képzeletben kutyát sétáltat, és jön a Bodri, de aztán egyszer csak ráébred arra, hogy ez csak az álmomban volt jelen. Sokkal erősebb a belső üzenete és kohéziója ennek, mintsem, hogy azt mondjam, hogy ez a 10. leckének a megoldása. Nem azért, mintha le akarnám degradálni a 10. leckét, mert szerintem egy fontos lecke, és még egyszer mondom, ezt teljesítetted is, ugyanakkor azt gondolom, hogy ezt a tanulmányt érdemes lesz a későbbiekben megismételni akkor, amikor visszatérsz majd arra az irányra, amikor saját magadat komolyabban véve az ábrázolásban, elkezdesz magaddal dolgozni. Én már várom ezt az időt, mert szerintem épp eleget pihentél az elmúlt hónapokban, úgyhogy szerintem, itt lenne lassan az ideje annak, hogy jöjjenek azok a képek, amik visszavisznek minket abba a mészárosi világba, amit, mint ajtó kinyitottál. (hegyi)
értékelés:
Ringlispil
Bandi néha még mindig gyerek.
A szereplő kitűnő, a megfigyelés pompás, a kompozíció nem olyan nagyon, mert én hiányolom a szereplő lábát, viszont az utómunkában nem értem azt, hogy miért kellett az ő fejébe ezeket a szinte roncsolásszerű dolgokat belehozni, olyan, mintha a hátuljánál megégettük volna az egészet, és attól így kibugyborékolódott volna az emulzió. Nem értem, hogy erre mi szükség van. Ha viszont, akkor az egész képet lehetett volna kontrasztosabbra hozni, és akkor nem üt el ennyire a háttértől. Megint a gondosság. Én értem, hogy így most a fej válaszol a kortárcsára, ami az oszlopnál van, de ez a válasz akkor is megtörténik, ha nem visszük el ennyire durván a fejnél lévő manipulációt. (hegyi)
értékelés:
Az a helyzet ezzel a képpel, hogy későn értél oda. Akkor kellett volna ezt exponálni, amikor még van annyi fény, hogy az a két ember, aki a füvön áll, még megmaradjanak értelmezhető figurákként. Akkor igen, de ez így most nem tudja azt a hatást hozni. Ráadásul megint azt mondom, hogy pontatlan a vágás, felül is és alul is vágható lenne, nem nagyon értem, hogy miért hagytál az égnél fél centis csíkot, nem nagyon értem, hogy miért van alul is, a fűnél ez a plusz hozzáadás. Szóval ez nekem kompozícióban nem százas. A látvány rendben lenne, ha 15-20 perccel korábban exponálsz. (hegyi)
értékelés:
Vidámpark
A vidámpark utolsó napjaiban készült ez a kép, elég nehéz volt eltalálni a sebességhez épp megfelelő záridőt a szemben lévő kocsiból.
A mozgás leckét részben teljesíti a kép, akkor lenne ez egy tökéletes megoldás, ha ennél egy kicsit többet kapnánk, mert itt most olyan részekre helyeződik át a hangsúly, amik nem biztos, hogy annyira fontosak, miközben az egésznek a mozgása annyira határra van kitolva, hogy így most ez nekem nehezebben érzékelhető, mint dinamika. A háttérben lévő forgások fontosak lennének, hogy ki tudják magukat mozogni, és ennek a kis kocsinak az elejénél nekem kevés a hely. Értem én, hogy az az autó, amiben te ültél, onnan fényképezve egyrészt nem is biztos, hogy olyan könnyen megoldható, másrészt meg azt akartad elkerülni, hogy az is látszódjon, én viszont azt gondolom, hogy ez kevésbé lenne talán probléma. Nagyon be van szorítva ez most a képbe. Tulajdonképpen fent is, lent is, és jobbra is ennél több kellene ebből, mert azt azért vegyük észre, hogy nagyon jó a mozgás lekövetés a fő téma szempontjából, szinte teljesen felismerhetőek maradnak az emberek, és ez az autó is, tehát jól követted ezt az egészet, és jókor exponáltál. (hegyi)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…