A kép jó, remélem jobban vagy.

Én, hát, Ányesz.

Viki, te vagy az?

Így, hogy már tudom a miértjét, még egyértelműbb, nagyon átérezhető minden fájdalmával.

Nagyon jó, valóban szomorka, elmélyült, befelé figyelő

Kedvelem ezt a képet, még akkor is, ha láthatóan nem az öröm és a semmittevés uralja, de nagyon kifejező.