OK, akkor a legkozelebbi ff lesz.

Beszélgethetünk a geometriáról és a képszerkesztésről is, érdekes téma, de nem most, mert még nem aludtam :) Az aranymetszés a 3:2-es arányú képeknek jót szokott tenni.A centrális ügyek nyugalmasok, de unalmasok is, ha kimozgatjuk a fő motívumot, jó, ha az aranymetszési pontra kerül. A fényképezőgépek egy részénél már van segédrács, ha annak metszéspontjaiba kerül mondjuk egy szem, egy arc, az több figyelmet kap. De ez csak egy rész, mert ezt módosíthatja a tónus, minden, ami világos, nagyobb, erősebb, közelebbi, vonzza a figyelmet. Aztán ott vannak a méretek is, egy kis világos felér egy nagyobb szürkével, de sok kis szürke meg tud enni egy nagyobb világosat. Hát na, ez legkönnyebben klasszikus csendéletek alapján megfigyelhető.

Az alvós kép nyugalma látszólagos, ugyanis a karok és a párna vonalai szinte szimmetrikusak, de élén álló, instabil háromszögben. A fej kb aranymetszésben van elhelyezve vízszintesen. Szóval mindig az dönt, hogy egy kép jó vagy emlékezetes, hogy ezek a dolgok összességükben miképp jelennek meg. Az alvós másik fontos tulajdonsága, hogy a tónusai szépek, puhák, de határozottak. Szóval igen, ott valami nagyon betalált.

Visszatérve picit az új hajós képre. Én most még nem rontanék neki abban az értelemben, hogy formailag minden tekintetben elemezzük le. A kérdés az volt, hogy ff jobb-e mint a színes, általában azt mondanám, hogy hacsak a színek nem elengedhetetlenek, akkor egyelőre jobb, könnyebb lenne, ha fekete-fehérben készülnének a munkák. Ott ahogy leírtam, kivételesen látom értelmét a színeknek, de alapvetően azt gondolom, hogy maradjunk a ff-nél.

Köszi a válaszokat. Ami a mértan részét illeti meg a Fibonaccit azzal nem teljesen értek egyet. Volt még az elején egy jobban eltalált csendéletem, van az alvós kép, talán valamelyik hajós. Mindegyikkel akartam valamit és egyik sem elvágólag van, viszont ezeken a képeken annyiban minden a helyén van, hogy nem tudnám a dolgokat jobban elhelyezni a képen, attól hogy geometriailag kimérném hol is az egyes dolgok helye, attól máshol lennének és nem lenne jobb. Szóval igen, az nekem tényleg fontos, hogy a helyükön legyenek a dolgok a képen, és ez alatt azt értem, hogy a magam módszereivel nem tudnék egy jobb képet létrehozni azzal, hogy máshova csusztatom őket. Pareto egyensúlyban kell nekem lennie a képnek nem aranymetszés szerintibe.

Nekem nem kapcsolta be a gyerekkort sosem a japánfeliratos hajtogatós, de egy bohókás játékot igen, ami akkor kezdett komolyra fordulni, amikor a háthullámvölgyben merült el a hajóka. Gyerekkorhoz nekem ez a japánpapír túl sok, irányított, kifundált, ízlés és divat - ilyeneket hordoz nekem. Szándékolt. De ezzel együtt intellektus, finomság és játék, ahogy írtam, nekem bohókás életöröm. Ehhez pedig a tekintetben bujkáló huncut mosoly (én úgy látom) passzol. Szerintem nem kell és nem fontos ennél több, hadd dolgozzanak a formák és minták. De a hajók elvesznek ebben a mintatengerben, minden érdekesebbnek tünteti fel magát mint azok, pedig nem érdekesebbek az átlagosnál, csakis a hajókák és ez a tekintet: Na? Mi van? :)

Szilárd, egyrészt örülök, hogy van fény a cső végén. Másrészt több éves tapasztalatom az, hogy nincs nehéz ember, csak a kulcsot kell megtalálni. Annak, akinek a jelképek mennek könnyen, lehet, hogy a rend az, amitől kirázza a hideg. Aki meg érti a rendet, megőrül, hogy el kell engedje, hogy kijöhessen a gondolat, és akkor a harmadik mumusról nem is szóltam: az érzelemről. Brrrrr.

Tegnap még az jutott éjjel az eszembe, hogy a te képkészítési felfogásod az gyakorlatilag a dokumentarista fotográfia. Megtörtént, lefotóztam. Jók-e a fények, jól van elhelyezve a fickó rajta, ha igen, megvan a kép. Szóval ez egy érvényes irány. És látszólag ezt akarod tudni jól csinálni. Mondom, látszólag. Mert közben meg épp a jelképek, és általuk az érzelmeid azok, ami olykor bomba erővel akar képre íródni. Jóllehet nem is akarod. De megtörténik. Azt, hogy mikor lesz helyén a házikó és mellette a Piroska, azt mivel a mértan és gondolom Fibonacci is ismerős neked, lehet, barátod is, hát azt könnyen megtanulhatod. De pont neked van hiányérzeted ha ilyet csinálsz, mert nincs benne az a franc, az az izé, lélek. Hát, ahogy a Frankie lemezének címe volt: Welcome to the Pleasuredome. :)

Igen Zsolt, nekem is ez a tervem amit mondasz, eleve ez jött le abból amit eredetileg írtál, csak hozzá kell jutnom, megint jó késő van, átnézem mit lőttem ma aztán beadom a legjobbat, majd talán holnap hajtogatok, végülis szombat lesz.

Csaba, az egesz nem ennyire konkrét, a szimbolikus dolgokat szeretem, az allegóriákat (kibontott és röghöz kötött szimbólumokat) nem. It nem erről az oldalról van szó inkább arról, hogy nem szeretek mellébeszélni se, és itt valami mellébeszélés irányba kezdett elmenni a dolog. Ha valami nincs a helyén az egy jó amatőr képen sincs a helyén. Ha odébb lehet a képen tolni dolgokat le lehet tárgyakat könnyedén cserélni és még jobb is lesz a kép, akkor nem úgy kellett volna lefényképezni. Ha nekem nem mond igazán semmit amit fényképezek, akkor pont erről van szó bármit is lásson bele más.
Ezt a hajós dolgot nem igazán tudtam mire jó, ezért is sikerülnek félre eléggé ezek a képek. Nem tudnám elmagyarázni mi van rajtuk,legfeljebb magyarázkodni. Amit a Zsolt ajánl, na az talán majd változtat a dolgokon. Nem kell mindent érteni kérem, de valamilyen koncepciónak kell lenni mögötte, vagy ha nincs akkor technikailag tökéletesnek kellene lennie, ez utóbbi nem fog menni, marad a koncepció, valami rendező elv, aztán ha szerencsém van akkor ráérzek, ha nincs akkor meg nem.

"Szoval talan el kellene csipni azt a rovid kis pillanatot, amikor a komponalas mar rendben van, de a tartalomba meg nem tudott beleszolni a tudat."

Valami ilyesmi, abban van igaza CSabának, hogy és ez biztos az én magyarázási hibám, a dolgok a kész képen ha a kép jó, egyszerre vannak meg, komponálás, formák, tónusrend, - ez a matek része - és tartalom, mondanivaló, érzés, utalások, ez meg a mélyebbik része, de igazából a gyakorlásnál az a célravezető egy analizáló elme esetében, hogy engedd el magad, ne törődj semmi formai dologgal, mert neked az majd már könnyen megy, ha megvan a tartalmi, érzelmi rész. Másnak a tartalom megy könnyen, de az istennek se akarja megérteni a formai elvárást. A kettő a jó kép esetén kéz a kézben jár, ha bármelyik hibádzik, van mit gyakorolni, de igazán mindenkinél más a célravivő.

Tehát Szilárd, egyszerűsítek. Csinálj vagy 20 kis hajót, fehér papírbó, amin lehetnek írásjelek, lehetőleg kb egyforma méreteket, nem kell bonyolult. Majd fogd ezt a 20-30 kis hajód, meg fogd magad, és játssz vele, tedd magadra, exponálj, tedd az asztalra, exponálj, tedd a kádba, ülj mellé, exponálj - azaz ennél többet egyelőre ne matekolj rajta, mindegy, hogy billeg vagy sem, de meg kell találnod azt, hogy mikor jön ki a gondolat, az érzelem, azt csípd nyakon. Örülj neki, sírj rajta, dobáld, mindegy, ezt majd érzed, hogy most ezt jól esik, vagy ez most nagyon nem esik jól, ez most kényelmes és barátságod, ez most hideg és fájdalmas - mindegyik érzés jó lehet, érvényes - a lényeg, legyen. És exponálj, akárhogy. Szerintem is, igaz csaba meglátása, kezdjük ezzel. Érzem, hogy menni fog. Ne akard érteni.

Szilard, Zsolt, tok jo, hogy igy elbeszeltek egymas mellett, mert ezekbol a reszletes hozzaszolasokbol en sokat tanulok. :) Megmondom oszinten, nem igazan ertettem a hajokat. Az utazas resze megvolt, direkt es atvitt ertelemben is, de tovabbgondolni, az nem ment. Ezen segitett Zsolt magyarazata, hogy o mit lat benne, es segitett az is, hogy elkovetokent te, Szilard, te sem mindig tudatosan hasznalod, ahogy irod, nem erted a kepeidet. Ez tok jo, mert sokszor en sem ertem a sajatjaimat. Es akkor jott meg valami, ami elgondolkoztatott. Azt latom, hogy rakoncentralsz az aprosagokra, a reszleteknek meg akarsz feleltetni valamint, mint egy fuggveny. Ezt en is sokat csinalom, aztan a vegen nem lesz semmi az egeszbol. Es akkor jon Zsolt a sajat hozzaallasaval, es minden konkretum nelkul erzetekrol, erzesekrol beszel. Hat basszus, konyorgom, hogy teszek ra egy pszichologiai utalast egy kepre? Az szogletes vagy piros? Jobbra vagy inkabb balra kell tenni? Nem mondja el, en meg nem tudok mihez kezdeni az ilyenekkel mint itt, hogy legyen mertektelenseg, de ne maszatolja el az uzenetet. Mi van?! Aztan arra gondoltam, hogy tulgondolom az egeszet. Es oszinten szolva ugy latom, hogy neha te is. Konkretumokat akarok kiszedni Zsolt tanacsaibol. Talan a megoldas nem ez. Talan az a megoldas, hogy kevesebb gondolkodassal keszuljon a kep. A kompozicio egy dolog, azt jol vagy kevesbe jol le lehet irni formulakkal, de a tartalmat talan nem. Szoval ha a komponalas minimalis gondolkodassal megy, akkor talan meg kellene elozni, hogy a gondolkodas felulirja a tartalmat. Ha egy erzesrol bevillan egy kep akkor maris megcsinalni, mielott elkezdenek rajta toprengeni, hogy de ha ott lenne meg egy alma is, akkor az azt jelenthetne, hogy, es nezhetnek inkabb erre, blah blah blah, talan ettol lesz az egesz mesterkelt. Szoval talan el kellene csipni azt a rovid kis pillanatot, amikor a komponalas mar rendben van, de a tartalomba meg nem tudott beleszolni a tudat.
Nagyon hosszu voltam, es nem is igazan a keprol, sot, leginkabb a sajat kepalkotasomrol beszeltem. Lehetseges, hogy alja se sok van, ez esetben elnezest. De ha megis, na majd meglatjuk, ha megszuletnek azok a nem tulgondolt kepek. :)

Szilárd, az a kádas annyira nem volt nagy pukkanás, hogy a hónap képe lett, szóval azt gondolom, hogy első körben önmagadban kell bízz. Ez nem megy egyik napról a másikra, hogy összeálljon a képnyelvi közlés érzete vagy hogyanja, mert hogy sajnos ellentétben a hagyományos nyelvvel, a képnyelvnek bár vannak szabályai, de sokkal összetettebben egymástól függőek, mint bármi más nyelvnél, szinte mintha csak kivételek alapján kéne egy nyelvet elsajátítani. Szerencsére segítségre van egy csomó más szimbólum, amik - ez most nem pejoratív - óvodás szintűek. Mondok erre a hajós képek esetében példát.

A hajó utazás. A papírhajó gyerekkor. A gyerekkorban van vágy, álom, mese. Tehát a hajó papírból ezt hozza be. A kádban eleve szoktunk ilyet játszani gyerekként. Tehát ez egy egyenes közlés így, kádban vízben papírhajó, az a gyerekkor álomvilága, Hahó Öcsi film. Na, a csavar és a másodlagos jelentéstartam ott jön be, hogy nem egy kamasz vagy egy gyerek van a képen. Hanem egy felnőtt. Innentől ez az üzenetszál miről szól? Felnőtt, férfi, macsó, védelem, támaszték, és ha ezt összerakod a gyerekkorral, az a kettősség hoz egy új minőséget. Tehát nem csak annyi lesz, hogy gyerekes a pasi. Mert ebben egy csomó egyéb pszichológiai utalás lehet még, a vágyról, az álmaink megvalósulásáról vagy épp nem megvalósulásáról.

Oké, ez eddig világos. Mi az, ami ezt az egészet képileg jelzi? Egyrészt fontos, hogy minél kevesebb "civil" képelem legyen - avagy ha van, mint a könyvespolc, az lehet hozzá illő is, hiszen abban is álmok vágyak vannak, de mondjuk az egyszerűbb a kád. Miért kell ehhez a meztelen test? Mert ha fürdőruha van, póló vagy akármi, az eliminálja azt az üzenetszálat, ami a férfi, és elmaszatolja. Tehát hajó, ember teste, ez eddig oké. Ha ezt simán megcsinálod úgy, ahogy a borotválkozóst anno, csak a tükör helyére ülnek be a hajók, avagy a kádba, akkor ez így egy működőképes ügy lehet. És lehet hatása általánosan is. Miért kell a sok hajó? Takarásnak is, meg hogy a mértéktelenség, a határtalanság, a felfokozottság érvényesüljön. Ehhez tegyük hozzá, hogy mindez fekete-fehérben van mondjuk, akkor eleve nem a valóságot keresem, hogy na, akkor a tusfürdő az milyen márka...

Példa? Egyrészt az American Beauty, a nő a sok rózsaszirommal. Ez formai párhuzam. Tartalmit most nem tudok, épp ez ebben a jó, hogy olyan jöhet létre, ami a tiéd.

Az, hogy mi a jel a hajón, ebben a méretben mindegy, az jó, ha van valami, és az nem a teljes felületen van, tehát nem újságpapír, hanem valami más, mert azzal a néző kezd akarni valamit kezdeni, és a jelek, amiket nem ismerünk, azok eleve adnak az egésznek egy ilyen érdekes titokzatosságot.

Hogy mit akarsz vele? Hát Szilárd, szerintem azt a gyereket megtalálni újra, aki benned él, aki lehet, hogy évekig nem volt szabad, hogy kijöjjön, mert meló volt, szigor, de mostanra már nagyon szeretné, ha szabad levegőre kerülhetne. Mondjuk. Ezt is akár. Nekem erről is szól ez.

Szerintem meg vacak kép, es ennek az az oka, hogy fogalmam nincs mit csinálok, és amit ajánlasz folytatásként ott még kevésbé. Próbáltam képeket találni, hogy valami mütyűrök a mellkason jelentenének-e esetleg valamit, hát ha nem érdemrendek akkor csak a 8. utast találtam, szóval nem tudom mi a fenét is akarok én most azzal, hogy 12 kis hajót berakok a mellszőreim közé. Ha számomra nincs üzenete a dolognak akkor nem fogom tudni úgy megcsinálni, hogy másoknak robusztusan hasonló üzenete legyen. Szóval ha a képi nyelv mond valamit de a többségnek csak halandzsa, akinek mond valamit annak meg mindnek mást, az úgy nem lesz jó. Valami olyasmit kellene csinálnom, ami legalább nekem valamit ad. Lehetne még fürdőkádasat, azon annyit tudnék javítani amit ajánlottál: hab nélkül, testesebben. Na ebből 1 képet esetleg el tudok képzelni, hogy felrakok ide, mert ez már valójában le van fotózva habbal és az se volt nagy pukkanás, pont egy kicsit lett a kép a halandzsa szintje fölött, pont van valami minimális kohézió rajta, és nem értem mitől lenne merhetően több. Amíg nem sokat jelent nekem, megin ide jutottam, addig nyilván nem fogom tudni úgy lefényképezni, hogy másoknak a képen lévő szimbolika értelmet nyerjen.
Vannak rajta japán írásjelek, meg víz meg 2 láb. Esetleg le lehetne cserélni a kanjikat vonalkódra, vagy egyiptomi hieroglifára, vagy arab írásra, esetleg oroszra. Az orosznak lenne értelme, mert a korosztályomat valamelyest összefűzi, hogy kitörölhetetlenül emlékszünk ugyanazokra a mondat foszlányokra: szicsász; igyot dozsgy, lenin zsil lenin zsiv lenin bugyet zsitty, ánná bálná, dászvidányiá. A Japánnak van értelme mert mesés kelet, a vonalkódnak meg mert ma készül a kép.
Ezzel együtt szétesik, mert nincs kohézió. Lehet, hogy le lehetne úgy fényképezni, hogy legyen, de ehhez értenem kéne, hogy mit is akarok ezzel a fényképpel. De sajnos igazából nem értem.
Tudsz linket valami ilyesmi jellegű képekre? Végülis amíg olvasni nem tud az ember, addí gondok lesznek az írással is.
Ha tudnám mit akarok vele, akkor legalább egy értelmes címet tudnék neki adni. Ezzel az erővel akár verset is írhatok franciául, mert franciául nem tudok:

Dada un en

Du également a dramaturge des un était
poète tant centraux essayiste actif
compositeur d'avant-garde d'art Tzara
été mouvement fondateurs;
Comme l'un performance journaliste
et surtout connu.
Réalisateur il personnages.
Et un Tristan;
Des de;
Que critique artiste et littéraire.

Szuperül haladunk, nem telhetetlenségből mondom, hogy még hajót, még! :) Ugyanis jelentése van annak, hogy a hajó sok, mégpedig olyasmi, hogy egyrészt a sok egyforma forma ad egy ritmust, másrészt összemérhetővé válik a többi képelemmel, olyan struktúra, ami takar is, de értelmez is. A másik, hogy azt jobbnak gondolom, ha így szárazon hajózol, hogy ha a test a tenger és nem valami takaró - avagy, ha a test mellé teszed, akkor olyasmiképp, mint a nyitó oldali képed az álommal, olyasmi környezettel - avagy az is lehet irány, mint ahogy a macska ül rajtad és vagy az öledben, tehát amit a macska személyesít meg, oda helyettesíteni be a sok hajócskát. A hajó lelki kivetítés szerepe nagyon fontos, és univerzális üzenetté válik majd! Haj(ó)rá!