Roland, fotózni könnyebb volt, mint annakidején elkapni a csempészeket!

Feri, ezt a tű témát ezzel a cseppel igazán megkoronáztad, köszönöm! :)

Szerintem igen, azért nyomnak ki egy cseppet belőle, légtelenítik a fecsit meg a tű lumenét (úgy forgatva a fecskendőt, hogy a levegőbuborék a fecskendő nyílásánál legyen és ha akkor nyomjuk, távozik a levegő). Mondjuk ilyen pici levegő nem okoz embóliát, de van, hogy sokkal több levegő jut bele. Szájról szájra terjed a tudomány, megtanítják egymásnak a szerhasználók.

Az igaz, hogy ott a buborék, aki ehhez nyúl, előbb-utóbb vége, de azt nem tudom, az áldozatok ügyelnek erre?

Még jó, hogy nem igazi, nincs rendesen légtelenítve az a fecskendő! :) Egyébként tetszik a kép.

Én a valós részét kevésbé fogtam (persze, látom már, függőség) és gondolom kábszerre gondoltál akkor. Nekem a kép ami jól hozza a szúrást, és az adagot. Primitívre fogalmazva ez a sötét gonosz valami oda beleszúr a világos jó valamibe... Tetőablak, vagy tükör elé tartod, nem tudom, de bennem megvan a kép arról a mozdulatról is, amikor az orvos kinyomja a levegőt a szúrás előtti pillanatban (oké, még ha nem is így tartja talán a tűt, de a csepp ezt hozza) A fák ágai pedig hozzák az organikust bele. Ezek persze képi benyomások, nem tudatosulnak, csak így ha nézem, hogy miért.
Nekem nem jut eszembe a sok szerencsétlen a képről, az már áttétes dolog, ha gondolkodom a dolgon.

Köszi Zoé, István, pedig iszonyatot vált ki nálam, feszengtem is eleget, amíg készült. Eszembe jutott a sok szerencsétlen, akik életükkel fizetnek sokszor, mások pedig így válnak dúsgazdaggá! Sajnos!

Nagyon jól kitalált, beszédes, nekem is tetszik!

Legalább annyira szuper ez a kép, sőt, sokkal szuperebb, mint amennyire rettentő. Mondom én, aki iszonyodom a tűtől.