Azt hiszem, így az ötvenhez közel gond ezeket az éveket úgy visszaadni, ahogyan azt megéltük, majdnemhogy Zsoltra kell hivatkoznom nekem is. Volt akkor lila zakóm, éltem-haltam a fociért, stb, stb, de képileg azok az emlékek alig jönnek be, nincs mit újrafogalmazni, jutott az örömből, bánatból akkor is. Amúgy a zakó vállban most is jó, a többi meg nem érdekes.
Feri, tényleg nem hiszed azt, hogy ez mennyire tökéletes megoldás? :D Lila zakó... ugyanez zöldben. Isteni. Hol a makkos cipő!? :)
A tapéta, lámpa, újság, zakó... Szuper. :)
Köszönöm, ha így látjátok akkor örülök, mert nem szakadtam meg az elképzelés terhétől és a megvalósítástól sem.