Ok, vaksi vagyok, de ezt meg nem mondtam volna, meg igy sem, hogy tudom, hogy mit kellene nezni. Dejo.

Egyik alak kinn, a másik benn van ám, csak tükröződik (én)

Az alakok mar alig varjak, hogy betodulhassanak es nekieshessenek a falaknak, igy vagy ugy, egyszinure vagy mintasra, egy vagy tobb retegben, rendezetten vagy otletszeruen. A fal pedig csendben mosolyog magaban, mert o is alig varja ezt.

Nagyon jó ez az időlenyomatos fal... Egyszer egy szertárban egy felújjításkor elmozgattunk egy szekrényt. Mögötte találtunk egy szép rézkarc-csillagtérképet, a sarkában pecsét hogy "védett eredetű műszaki emlék, Magyar Királyi Térképtár, 1872". Ledöbbentő volt, hogy egy ilyen túlélt annyi vihart... Az itt lógó tárgyak is mennyi mindent láthattak már, ha mesélni tudnának!

Pszt, mi tudjuk, hogy ott lesz a rétegek alatt, majd az utókor feltárja, mint régészeti csoda.

Akkor ez lesz, az el nem készült műalkotás kiállítóhelye!

engem is izgat a kipakolt nagy tér és falfelület, tegnap fejben már összefestettem Pollock, Kandinszky, Miro és Picasso modorában is, a baj az, hogy nem tudok max Fehér László modorában fösteni, szóval kár belém a nagy felület.

Zseniális, ezek a lenyomatok a falon. A több évtizedes nyomok... Az alakok is kellenek az ajtó túloldalán. Egy kissé szürreális. Lehet, hogy érdemes lenne a falon hagyott nyomokat kinyomtatni és egy keretben ugyanoda felrakni ff-ben!?