A gesztus jól mesél a címről... Az előtér pohara a maga homályával arrafelé visz amikor fáradt vagy és inni kell valamit, mindegy mit csak ki tudja törölni picit azt a fáradtságot, az azt okozó napot...

Nekem az asztal mintája tetszik nagyon. A Zsolt szemén én is inkább a feszült koncentrációt látom mint az ernyedt fáradtságot.

Disznó mód fáradt.

Az a merev tekintet... Vagy csak bamul maga ele a nagy osszezuhanasban, vagy turelmetlenul varja a zar hangjat, hogy lehessen felkelni es megnezni, hogy jol sikerult-e, es ha nem, akkor probalni ujra es ujra. :)