Talán nem valami kreatív, de szerintem teljesen bemutatja azt ami én vagyok. Erdő, természet, fotózás:)
Szerintem ez ezzel együtt aranyos. A kép pedig élénk és nagyon karakteres.
Talán nem valami kreatív, de szerintem teljesen bemutatja azt ami én vagyok. Erdő, természet, fotózás:)
Örülök neki, hogy egy ilyen határozott képpel jelentkezel, tényleg olyan, mint egy erdei nimfa vagy akár fantasy filmeket is hozhatunk ide példának. Sok olyat tudok mondani, amit nem láttam, például nem láttam az Avatart. de valamiért van egy ilyen érzetem, hogy ebben van némi párhuzam, mint ahogy nem láttam a Gyűrűk urát sem, de efelé is el tudok menni, sőt, akár a Harry Potter felé is. Mindenesetre nagyon jó megoldás. Egyetlen egy dolog visz ki a hangulatból, a körömfestés. Az ott olyan mai csajszis, miközben a ruha ellentmond ennek. Nem vagyok divattervező, de ha van szavam, akkor én nem a ruháról mondanék le, hanem a körömfestésről. Jó ez a stílus, amit mutatsz, illik a hajhoz és a helyzethez is. Ahogy figyelem a szoknyának a hosszúságát, talán annyit hozzátennék, hogy lehet, hogy adtam volna még a szoknya aljából is, ez még talán hozzásegíthetne minket a teljes boldogsághoz, de el tudom így is fogadni. Nagyon tetszik a gesztus, van ebben nem csak egy csajszis vonal, mert az arcnál, a tekintetnél és a szájtartásnál van egy dac, egy ilyen tűzről pattant menyecske érzés is. Ez jó, kellenek ezek az energiák. Azt írtad, hogy nem valami kreatív. Szerinte ez nagyon rendben van. Nem kell mindig hatvanhárom csomót rákötni valamire, hogy jól működjön, ez így egyszerűen is működik. Úgyhogy köszönöm szépen. A körömlakkon el lehetne gondolkozni a későbbiekben, az ékszerek a kézen, a fém karperec megint csak a stílusból visz ki, lehet, hogy az a kis masni elég lett volna. Ezeken esetleg a jövőben lehet majd finomítani. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:
Wikipédia: "A nimfák görög mitológiai nőalakok – a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. A nimfák különösen szép helyekhez vagy tájakhoz kötődnek; otthonaik a hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; dús réteken táncolnak, virágos mezőkön pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai az életerős szatírok szerelmi vágyainak..."
A vágás rejtelmeibe megint csak nem bonyolódtam bele. Ez talán egy ilyenre sikerült kép lett, de a következőnél majd mérlegelem hogy mit is hogyan kellene:)
Ez nagyon beszédes helyzet, és tőlem legalábbis nem idegen, magam is erdőmániás, erdőben élő ember lévén. :)
Jópofa ez a már-már táncos, hejre menyecskés, csípőre tett kéz -- amolyan ígyteddrá-ugyteddrás hangulata van. :) Szilárdan és eltökélten nézel bele a jövőbe. Helyes dolog, egy erdei nimfa legyen határozott és eltökélt. Az egész megjelenésed összhatásában nekem olyan Manka-szerű -- ő volt ugye Rumcájsz kedves felesége a gyerekkorom egyik klasszikus meséjében.
Pár dolgot nem értek: miért a jobb könyöködnél (képi bal szélén) hagytál több helyet? Nekem a tekinteted iránya is fordítva indokolná, azaz a kép jobb szélén (a bal könyöködnél) hagytam volna a többet. úgy többet kaphatnánk a jobbfelső sarokban finoman megjelenő levelekből is, és a szép tágblendés-fénykörös "erdeifényes" varázslatból is, amelyek kimondottan tetszetős hátteret adnak.
A másik amiben kétségem van, hogy alul jó-e, hogy a szoknyád hullámai nem csak kifutnak a képből, hanem részben befejeződnek, és alájuk kúszik a talaj? Ha letakarom akkor nekem picit jobb az összhatás.
Köszönöm szépen!:)