András, ez egy jó ötlet, egy jó geg. A kivitelezésen van még mit gyakorolni, de azért vagyunk itt, hogy gyakoroljunk. Értem, hogy mire megy ki a fuvar, hogy süssünk sütit, de azért azt elmondanám, hogy vaníliás cukorból, tojásból és Rama margarinból nem tudom, hogy mit sütnék, tehát a liszt nekem onnan hiányzik. A végeredményt, a nyuszi formájú tésztákat látom, és most gyónni fogok neked, viszonylag sokáig kellett gondolkoznom azon, hogy mi a franc lehet az a pipetta, mire rájöttem, hogy az a vanília rúd. És itt van a problémám. Miközben a vaníliás cukor és a Rama margarin jó így becsomagolva, bár utóbbit meg lehetett volna bontani, a vanília rúd nem tud megélni így becsomagolva. Hogyha otthon nem vágnak a kezedre, akkor érdemes ezt kipróbálnod, mert nagyon szép a struktúrája. A másik dolog, amit szeretnék mondani, hogy jól érezted azt, hogy nem lehet telibe világítani az egészet úgy, hogy nagyon verőfényes helyzet legyen, mert a formáknak jót tesz, hogy ha tónusban van egy játék, ami itt most látszik, de nem a fekete a megoldás. Lehet ez egy zöld, egy vörös, vagy bármilyen színesebb, vagy bordó felé elmenő színvilág, tehát valami pici színárnyalat azért legyen ebben a háttérben. Ez a nagy feketeség idegen, hideg, riasztó, félelemkeltő is akár, ez visszatart. Nem egy bizalmi, egy barátságos közlés. A reklám idealizál. Azért vagyunk itt, hogy gyakoroljunk, úgyhogy ezért adom vissza. Van értelme annak, hogy ezzel játssz, úgyhogy ha van türelmed ilyeneket összerakni, én nagyon pártolnám, hogy ezzel dolgozz még. (hegyi)