Köszönöm az elemzést!
Fent tényleg lehetne még vágni, kipróbáltam, és jó lett! :)

Azt hiszem, kezdek ráérezni annak az ízére, hogy van egy gondolatom, annak van egy képe bennem, és azt megpróbálom leképezni a fénnyel is. :) Sokkal több macera, mint kiválogatni a pillanatokat a jelenből, de cserébe erőteljesebb az alkotás diadala is! :)
Van következő gondolatom ezen a vonalon. :)

Az jó! Ráadásul sem nem olvastam valahol, sem nem hallottam valakitől, hanem én gondolom így! :)

Ezt megjegyzem! :)

A rossz ígéret megszegése jó, Hugi! :)))
Örülök, hogy tetszik a fotó. Sokat dolgoztam vele...

(Már megfogadtam egyszer, hogy nem írok a képeidhez, mert elfogultságomban hitelét vesztené bármit is állítok, de sajnos nem tudom betartani, és mivel csak magamnak tettem ezt az ígéretet, így jogom van bármelyik pillanatban megváltoztatni! :D) Borzasztóan tetszik ez a kép nekem, nagyon kreatív, nagyon tetszik rajta a kézfejed, a koncentráció hangulata, és a kedvencem az a két ősz hajszál, ami amúgy is a gyengém, hisz tudod! :) Szóval, képzeletbeli kalapemelést, vagy fejhajtást, vagy bármi ilyesmit érdemel tőlem a képed! :)

Köszönöm, hogy leírtátok a reakcióitokat! Nagyon örülök neki(k)! :)

Az egyik fotós könyvben olvastam tippként, hogy az északra néző ablakból jövő fény jót tesz a portrénak. Van benne valami...

Nekem az a legérdekesebb, hogy a két arc ami elvileg egy pillanat, egy arc, mégis mennyire kétféle hangulat... Nagyon jó lett!

Volt már itt egy (számomra) nagyon rokon önportréd (Belsőleg szuszpenzió). Rokonsága az őszinteségében, a befele figyelésben a legerősebb nekem. Nagyon jók a fények, és nagyon szépen fogalmazol képileg - azonnal érthető mind a konkrétuma, mind az elvontsága is... Lehetne akár vágy lecke is... Nekem nagyon tetszik!

Úha, überzseniális kép, nem is értem miért nem nekem jutott hamarabb eszembe a tükör miatt :) Tényleg nagyon jó gratulálok!