Régi, de előkapartam Nektek, várom a hozzászólásokat, véleményeket.
Mindennel egyetértek amit Zsolt itt írtál, még azzal is, amivel nem értek egyet :))) Merthogy nekem ez a mosolygós ásítás nem gond, sőt - örömteli az ébredés tőle (amikor fáradt az ember, akkor nem mosolyog, de ez itt csak egy utóásítás a lényege a mosolygós ébredés :)) meg hogy virágos rét? Istenments sztem! :))) Ezzel a barna kis lepellel, az avarral, a hullott madártollal szerintem így tökéletes a párhuzam.
Olvasom, hogy azért Ti mindketten bábáskodtatok itt, és bizonyára csomó dolog mikéntjét látjátok, a készítés pillanata ott van Nektek. De nekem abszolút külsős nézőnek nincsenek ott e részletek, csak a végeredmény. Érzem keretes szerkezet nélkül is, és én így a végső mosolyt érzem éppen. Szerintem nagyon büszke lehetsz erre Árpi!
Semmi effektet nem használtam, és én készítettem az elejétől a végéig. Kimentem előtte a helyszínre, megnéztem, hogy mikor a legjobbak a fények, sokszor meghallgattam a zenét, és belevágtunk. Az ötlet és a történet a zenekaré volt, a többi az enyém. Az ének utófelvétel volt, mert el kellett utazniuk, mielőtt befejezhettük volna. Büszke nem vagyok rá, mert nem az én világom, csak ki akartam próbálni magam egy kicsit populárisabb, alkalmazott videóban is.
Zsolt!
Nem volt benne állókép, és eléggé szorított az idő, mert 7-8 óránk volt felvenni a rövid itt tartózkodásuk miatt, meg a programjaik miatt, és elég nehezen kezelhetőek. No, ezek a mentségeim. És úgy gondolom, hogy ilyet bárki tud csinálni. Zenére képeket tenni valahogy, az semmi. Zenét csinálni képekkel: engem ez érdekel.