Emlékezés a gyermekkorra

Emlékezés a gyermekkorra

Felnőttként is megmaradt a hintázás szenvedélye.

Kedves Anna, ez egy jó kép lenne akkor, ha nem akarnád lekaparni a reggeli maradványait a szád széléről. Tehát, ez a kéztartás nekem eléggé ijesztő, és nem biztos, hogy ez volt a célod. Itt voltál, rádióztunk, szerencsére én egy másfajta csajt ismertem meg benned, mint amit most ez a kép mutat. Van egy ilyen tojó póz ebben a hintázásban, és ez attól ilyen, mert tónusban szétroncsoltad az egészet, ugyanakkor meg egy borzalmasan kusza képet kapunk. Azt nem tudom, hogy ezt most te készítetted, vagy rólad csinálta valaki, de ezt a dolgot én most visszaadnám. Egy olyan önportrét kérnék a 2. és a 3. leckére is, amit te magad készítesz, és amit átgondolsz, hogy az formailag hogyan tudna jól megjelenni. Nekem ez most nagyon kusza. (hegyi)

Hozzászólások

Húha, hát arra nem gondoltam, hogy ijesztő lesz a mozdulat, bocsánat. A tojó pózra sem gondoltam, de most hogy mondod, nekem is mosolyra húzódik a szám. Csinálok másikat!

Eléggé szeretek vicceskedni a képekkel ps-ban, úgyhogy valószínűleg nem ez lesz az utolsó drasztikusan "szétszedett" képem. A kezemmel épp kiszedek - ha jól emlékszem - pár hajszálat a számból. :)

Cigi van a szádban? És az ujjaddal mit csinálsz? Nem nagyon értem. Amúgy a hintás játék jó lenne...

Szia, üdv a Téren! A fotód jól túl van húzva, van számomra egy érdekes plakáthangulata, amin a hátsó-felső esetlegesség kicsit ront, de nagyon izgalmas amúgy ez a kék és piros párhuzam (vagy ellentét).

Új hozzászólás