Köszi Zsolt. Neked is mondom, hogy nem vágtam, ilyen lett. Különben meg nem merek képeket csinálni beküldeni, mert félek hogy leszólod. Bár ez a feladatod, tudom.
A címes viccelődés nem az én műfajom, arra hadd ne térjek ki. Én sem beszélek angolul erősen, de ez a tipikusan angol nyelvet nem ismerő embernek a humora. Én nem javasolnám ezt az irányt, mert lebuktatja az embert, hogy tanulatlan. Szerencsére a kép érdekesebb a címnél. Kijelöltünk egy képhatárt, és abban a képhatárban hozott az alkotó egy nagyon határozott döntést, hogy tulajdonképpen a száját lehagyja ebből a ritmusból. Fontos, mert az üzenetet általában a szem és a száj egyszerre közvetíti egy képen, ha azt mondom, hogy ez engem nem érdekel, akkor azzal már eleve szűkítettem a kommunikációs csatornám, magyarán erősebb fókusz kerülhet a szemre. De még erre is azt mondta István, hogy nem érdekli, mert a szem egyrészt életlen, másrészt még az egyik szemébe is belevágott. Részben ezzel sincsen baj, bár én a szembe való belevágást nem tartom jó iránynak, de még ez is működhet, és ezt abszolút erősíti az is, hogy a világítással is tulajdonképpen a homlokára helyezte a hangsúlyt. Mégsem működik igazán jól a dolog, és ez azért van, mert a kép határoló vonalai, főleg a bal oldali, és az alsó határoló vonal az egészet fájdalmasan, nem jó érzést keltően vágja el. Az orrnál is odafért volna egy fél milliméter, a szemnél nem ártott volna, ha meghagyjuk legalább a szem feketéjét egészségesen egyben, szóval, nem vágjuk szét. Ez a fajta döntés esetlegesnek tűnik nekem, és nem átgondoltnak. Nincs azzal semmi baj, hogy a szádat levágtad, működne, adna egy dinamikát is az egésznek, a térbelisége is megvan ennek az üzenetnek, de ezek a vágási pontok most nekem nem meggyőzőek. (hegyi)
értékelés:
Köszi Zsolt. Neked is mondom, hogy nem vágtam, ilyen lett. Különben meg nem merek képeket csinálni beküldeni, mert félek hogy leszólod. Bár ez a feladatod, tudom.
Jó oké persze, de te is tudod az már macera. De meg amúgy is közelit akartam, ez sikerült most. Majd ha vége lesz a rémálmomnak, amit ma este kb az első tízpercben mondok az adásomban, szal, ha annak vége, akkor megpróbálok beszerezni pár kelléket amitől úgy érzem jobbat tudok alkotni. Tehát, tudom hogy kéne csak izé.....
És akkor neked ez most túl közeli, tolakodóan....
És mi van akkor ha azt írom a homlok érdessége volt a fő cél:) Na jó csak kukacoskodom...
Szerencsére nem hatoltál belém :D nem is ezt mondtam -- érts jól kérlek. Én azt írom, azt írhatom amit a képen láthatok, és nem a készítés körülményeit. Igazából befogadói oldalról nézve ez nagyrészt szerintem mellékes.
Mizó gépet le lehet tenni, pl. asztalra -- nem csak a kezed létezik, hanem van egy elvileg folyamatosan táguló világegyetemünk is. :D:D Így a fix obival is beleférhetsz. Kicsavarva a Capa-mondást: ha nem fér rá a téma a képdre nem vagy elég távol.
Módszer 1.: a majdani helyedre odatehetsz egy céltárgyat amin befókuszálsz, AF lekapcsol, időzítve exponálsz, céltárgy helyére beállsz. Nem elsőre fog összejönni de működhet.
Módszer 2.: ráfókuszálsz arra a helyre ahova a gépet fogod majd tenni onnan ahol majd te leszel. Gépet beteszed oda ahova fókuszáltál, innentől ismét csak: AF-lekapcs, időzítő, beállás expó(k). Nem mellékesen egy 80-135 mm körüli fókusszal ugyan messzebbről kell dolgozz, de könnyebben menne az élesreállás.
Legyél kreatív műszaki eszközhasználó -- feltételezem autószerelőként ilyen mentalitással azért bírsz.
Netán, beléd hatoltam....:) Alul oldalt nem vágtam, ekkora a kép. Megint azt mondom, hogy ez tudattalan lett, attól függetlenül, hogy tudatosan fogtam a gépet és nyomtam a gombot. Na de sajnos nincs olyan hosszú kezem, hogy a 50 *1,52-öt teljesen kitoljam.
Fent kicsit beáldoztam volna, hogy ne szagold a lájkgombot ennyire. :) Amúgy érdekes megoldás, értem én a cím szóviccét, meg hogy azért nem a szemed éles, de ha ott lenne az élesség a szemeden ez akkor tudna hatni igazán, így inkább elbizonytalanít, hogy "miért tolja a képét az intimszférámba a Mizó?"
István, hát a félelmeiddel nem tudok mit kezdeni.