Ez egy jó hangulatú kép, tulajdonképpen egy jó megfigyelés. Amivel nem nagyon tudok mit kezdeni, az a tömegelhelyezés, mert valahogy olyan, mintha te is egy kicsit elmozdítottad volna ezt a kamerát. Nem az a kérdés, hogy elmozdult a horizont, mert az abszolút érthető és rendben van, hanem az, hogy ha egy kicsit lejjebb mész a kamerával, akkor minden megmarad ugyanígy, ahogy most van, azzal együtt, hogy a szereplők tömege feljebb kerül. Mert most nekem ez lecsúszott a kép jobb alsó régiójába, és ha az egész átlósan a bal felső szél felé elindulna, és itt most még egyszer mondom, hogy a szereplőkre gondolok elsősorban. A megfigyelés nagyon pontos, és nagyon jó pillanatot kaptál el. Ami azt illeti, hogy ez mennyire jellemezhet egy esküvőt, egy ünnepet, egy baráti együttlétet, egy rokoni, családi kapcsolatot, egy olyan élményt, amin tényleg ott van az, hogy megörökítjük még azt a helyzetet, ami egy ilyen együttlétnél fontos, egy köteléket, szóval, ez mind rajta van a képen, és én azt gondolom, hogy ez egy jó gondolat, és ilyen szempontból precíz. Nem tudom, hogy mennyi utómunka van a képen, mert nekem most úgy tűnik, mintha az utómunka oldotta meg volna azt, hogy a fényképezőgépnél legyen a legvilágosabb, ott mintegy csillagszórás történjen, egy központosítás. De ettől, ha ez így igaz, hogy utómunka hatása, a férfialak, aki a fényképet készíti, az ő nyakkendője, és a mellkasának a struktúrája csorbát szenvedett. Valahogy most ő túlvilágított lett. Tehát, ezen az effekten, ezen a kiválasztáson, ezen a tulajdonképpen inverz vignettáláson én valamennyit finomítanék, mert 5-10 százalékkal kevesebb is elég lenne, és akkor is működne ez a dolog. Ettől függetlenül megvan a 3 csillag és a leckemegoldás is, mert minden, amit kritikaként elmondtam, az nem akar levonni az egésznek az értékéből. (hegyi)
értékelés: