Kedves Aureliano! Köszönöm, örülök ha tetszik. Az ötleted pedig kimondottan érdekesen hangzik, kíváncsi vagyok hogy nézne ki a gyakorlatban.
Ezek a "cseppek" a saját életem cseppjei, és magam sem tudom mit fogok belőle kiolvasni. Lehet hogy semmit, lehet hogy azt: 42. ;)

Nékem ez tetszik. Az ötlet is, a kis képek is, amiket lehet böngészni, és beleolvastam pár haikuba, szerintem el lehet kapni a hangulatot. Egyszer már eszembe jutott, hogy kis, lefényképezett szöveges részekből kellene a város titkos üzenetét rekonstruálni, ezt ehhez hasonlónak érzem.

önjavítás: a tizenöt az tizenhét. :) Fáradt vagyok, bocsánat.

István, pár mondatban: igen lehet kicsit túl sok volt az aláhúzása a "haikuságnak". De sok minden mégis átment neked, amit ezúton is köszönök. Igen kicsit útkeresős, és kicsit naplószerű akar lenni -- magam sem sejtettem, hogy az első két hétben olyan mélyre visz az élet. De ez tényleg nem látszik a montázson, ahoz a nagyobb képek kellenek és a versikék.

Ez a montázs csak egy próbálkozás volt összefoglalni a dolgokat. Töprengtem, hogy hogy tegyem össze a cseppeket, és valahogy természetesnek tűnt az összefoglalóban is megtartani a formát. Lehet ez már tényleg szájbarágás, de olyan kevés itt a kötöttség, hogy azt gondoltam még belefér.

Köszöm az észrevételeiteket! Nem akartam túl sok szöveget, de lehet kellett volna. :)
A lényeg: olyan 3 hete kitaláltam, hogy egy speciális kis napiképes játékba fogok. Minden nap egy kép és egy hozzátartozó haiku, 5-7-5 szótagszámú sorokkal. Innen van ez a képi játék, hogy
ez a 15 az első tizenöt kép (5+7+5 = 15) montázsa.

Ha mind a 15 haikut is ideírom aláiratba talán érthetőbb lenne, de az lehet már úm. "sok" lenne ide. Mindegyik telefonos kép, így fényviszonyokra elég érzékeny sajnos, ezért is hullámzik a minősége.

Itt megvannak a versikék is, meg a képek nagyobban is: http://iconosquare.com/egycsepp

Én úgy gondolom, hogy így egyben ez max egy kiállítóterem falán működne, de nehéz lenne hozzá elég nagy termet találni, ezen kívül pedig ha egyesével folthatásként próbálom nézni ezt - máshogy nem is lehet ebben a méretben - akkor viszont nem egyforma szinten vannak a kockát minőségükben. Talán ez egy bevezető Zolitól, és majd megkapjuk hozzá egyesével a kulcsokat is.

Nekem felkeltette az érdeklődésemet amit látok, és bizony egy kicsit elvontnak gondolom, de nekem alapvetően mindig szimpatikus a kísérletező kedv és megközelítés is. Szó mi szó, egy picit megfordul a "kiszámolt" érzés árnya is előttem - mindamellett, hogy az okra magyarázatot nem látok még, ahhoz kevés az infó. Tehát hogy miért a haikuk szótagszáma a fontos? Persze felfoghatom úgy - értem, merthogy van műszaki informatikus agyam is - szóval felfoghatom úgy hogy a kapcsolat annyiszor alá van húzva, hogy azt tényleg észre kell vennie mindenkinek már - mondjuk úgy, hogy akadálymentesített. De talán aki ismeri, felismeri a vers műfaját, annak zavaró is lehet ez a jellegű figyelmeztetés, és keresi az okot tovább. Nem tudom, csak ezt gondolom, hogy van rá esély.

Mindenesetre számomra ez egy kifejezési mód, egy útkeresés, és mondom, ez nekem nagyon szimpatikus!
Hogy konkrétan arról pedig, amit látok, mit gondolok...? Nekem ez a laza képi sorozat egy valamiről szól aláhúzva, aláhúzatlanul is, arról, ami fele a versike kifejlődik: mikor telik be a pohár. Mint kis naplótöredékek, olyan ez nekem, de ezt a képi szótagolást tényleg csak a vers fogja össze erre az olvasatra. Valahogy úgy érzem, egy intuíciós fotó mégis jobban egybefoglalná a haiku szemlélődő, bölcseleti ízét, több köze lenne hozzá, kivenné ebből az indulati dinamikából, amit a képsorok adnak számomra. De amúgy a képsorban is van, amit tudok ehhez párosítani - bár tényleg apró, és nem biztos, hogy jól kódolom de - nekem a 2. sor 1, képe hordoz olyan ízt, amire e haiku nekem önmagában is "rímel".

Még annyit, hogy az ilyen mozaikokat azért is szeretem, mert egyben is képesek valamit sugallani, darabkáit is szeretem végigbogarászni, de sajnos az is igaz, nem tudnék egyet sem felidézni a korábban megcsodáltak közül... (A kis versre fogok emlékezni.)

Ez így tényleg nehézkes, vagy csak nem látunk bele a pohárba:)

Zoltán, ez nekem nem jön át a rivaldán. Igaz, hogy ebben a méretben alig látom a képeket. Jó lenne, ha több segítséget adnál!