Én kedvelem ezt a képet, bár nekem a szarvasbogár jutott róla elsőre eszembe, de mindenképpen fontosnak gondolom, hogy az ember rögzítse azokat a meglátásait, amik túlmutatnak a szépség keresésén, amik formai játékokat hordoznak, mert azt gondolom, hogy a formaérzékenység az egyik alap dolog a fotóban ahhoz, hogy később bármi téma esetén a kép több legyen a puszta ábrázolásnál. Ezért is szeretem ezt a képet, mert olyan mögöttes tartalma van, amit az, aki ott van a helyszínen nem biztos, hogy meg tud fogalmazni, csak érez, hogy valamiért jó ott lenni, valamiért leköti, marasztalja a hely, és ez egyfajta megfejtése ennek. Én nem boncolom, hogy miért nem tökéletes a tükrözés, mert hogy azt gondolom, hogy a világ addig érdekes, amíg van benne játék, más szóval hiba. (hegyi)
Szerintem szép, nyugodt kép ez, csak egyetlen probléma van vele, hogy dől egy kicsit a horizont, amit nem érzek indokoltnak, de ez persze meg könnyen orvosolható. Az külön nagyon tetszik, hogy középen van a szimmetria-tengely, vagy nem tudom minek nevezzem, de a lényeg, hogy olyan, mint egy Rorschach-teszt, és nekem ezért tetszik.
Nekem ez tetszik! Ha balról picit nyisszantok, hogy a sűrű résszel induljunk, és onnan nyíljon ki a kép jobbra haladva, akkor egészen megelevenedik a kép!