Lehetne akár illusztráció valami meséhez, valóban, csak valahogy nagyon szűkre szabott a hely, a tér, és emiatt lett az is gondolom, hogy fentről fotóztad a szereplőd, ami azonban ad egyfajta alávetettség érzetet, kialakít a néző és a modell között egy alá-fölérendelést, máshogy mondva a modell főszereplő kellene legyen, de ha fentről van fotózva, nem tudja a maga szerepét jól kifutni. Oké, nyilván a másik oldal, a túlpart zavaros lehetett, de ha a mélységélességet visszább veszed, mondjuk 5,6-ra vagy aköré, akkor már jobban leválasztódik a háttér. Az ötlet jó, szóval hajrá. (hegyi)
értékelés:
:) oké, értem. Ebben az esetben annyi segítséget tudsz még adni - és ehhez itt a Tér jó fórum - hogy leírod, pl itt a technikai részletekre figyeltél, az érdekelt elsősorban, hogy technikailag tökéletes legyen, hogyan működik az ellenfény, stb. Zsoltak ez segíteni fog, hogy mit mondjon, milyen irányban várod a véleményét - különben úgy jár mint én is, hogy írja amit ránézésre gondol. Persze van amikor eleve ez az érdekes, hogy ránézésre mit gondolnak róla mások...
Tök jókat írsz, köszi.
Azon túl, hogy jó az ötlet, a képminőség, a beállítás, még legyen izgalmas és mondanivalóval is bírjon egy kép, azért ez nem kis feladat (nekem még). Ráadásul élőben kell elkapni a pillanatot.
Legérdekesebb itt számomra a víz és deszkák textúrája és színe. De picit mintha jobbra dőlne, és ez a minimális megközelítés ezt felerősíti. Vacillálok azon is, hogy kell-e a teteje, nekem nem hiányozna, főleg felül a becsillanással és a jobb felső távoli figurával. Látom persze, hogy a víz csillogását mint ellenfényt használni az árnyjátékhoz - valami ilyen volt az elképzelés. Ez oké, de picit uncsi ami a színpadon történik, és ezen a fura bot sem változtat. A szülőknek érdekes lehet, hogy tudják, a gyermekük az, és ott kirándultak éppen, de idegeneknek ez nem sok mindent hordoz - én így gondolom.
Jól beszél István.