Mint mindegyik mostanában, a világítási helyzetek gyakorlása apropóján készült.
Az "ez vagyok én" sokszor előjön. Az ember azért csinál bármi kreatívat, hogy épp ezt az ez vagyok én-t meghaladhassa, legalább alkotás közben. Épp elég, ha hétköznap van ez vagyok én, ezért mondom, próbáld ki azt is, ha nem törődsz a veszteségekkel, sérülésekkel, azzal, hogy hozzád érnek az ágak, levelek.
Ja, hogy így mondod a távolságot, konkrétan, benne voltam a közepén, sajnos csak ennyi az ága, persze hogy karcolt. Azt hittem a fejtartas, tekintet, ami amúgy amiaatt volt mert ott volt csak kilátás, és belátás, nem tudtam el hajlitani csak egy kézzel az ágat, másikban a távirányító volt
És azt akartam, az arcom látszódjon.