Kálmán, ez nem elég a szocióhoz. Kicsit megszeppent gyerekek, de nincs értelmezve a képben, hogy hol, mi és miért történik. Oké, furulyáznak, de ennél többet nem tudok meg. Persze, oké, azt is látom, hogy roma gyerekek. De nincs sztori. És még azt se tudnám így megmondani, hogy mit kéne máshogy, mert nem voltam ott, de a lényeg mindig az, hogy legyen sztori. Legyen valami, amit a kép által mesélsz el. Valami képileg is megfogható. Az első óra, az azért elég tág dolog, és képileg nem tudom, mi lehetne, ami ezt elmeséli, hogy az első. Ha a gyerekek figyelme és szorongása a téma, akkor ki kell választani egy főszereplőt, és őt fotózni.Közelebbről akár, azt venni középpontba, hogy a kezeivel hogy szorítja a hangszert. Zenész vagy, tehát arra figyelj, ami ennek az érzelmi része. (hegyi)
A témaválasztás nagyon szép. A gyerekek, minden jóérzésű ember szívét meglágyítják. Tiszta tekintetük, az első óra örömét tükrözi. Technikailag a háttér egy kicsit zűrzavaros, a bal oldalon azt a tároló kosarat érdemes lett volna eltenni, a középső kisfiú feje mellett az a pohár se mutat valami jól, de a téma kedvessége talán feloldja ezeket az anomáliákat, amennyiben ezek anomáliák. Összességében, egy Dosztojevszkij idézet foglalja össze a látottakat.
"Különösen szeressétek a gyermekeket, mert vétek nélkül valók, mint az angyalok. A mi örömünkre vannak a világon, hogy jobbá tegyék szívünket."