Törés

Ugyanúgy, ahogy az előző képnél, a parányi belő világ a témaköre most Mariann fotóinak. Érdekes módon amíg azt mondtam, hogy a tél házi feladatnál szűkíteni kéne az irányt amiről mesélni szeretnél, addig itt pedig csak jégfelületeket vagy jéghez hasonló felületeket látunk és színfoltokat, mégis nagyon erőteljesen asszociálódik, asszociálható ez a mostani kép. Tehát annak ellenére, hogy azt mondhatnánk, hogy a képen igazából konkrét szinten alig látható valami, a foltrendszere és az asszociációs rendszere a foltok kapcsán megnyitja, elindítja ezt a történetet és véleményem szerint a nőiség felé. Én ezt a képet el tudom fogadni, három disznó. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Csütörtök esti rádióadásomhoz (2011-10-13 20:30) ezt a képet választottam illusztrációnak.
Nem mintha köze lenne hozzá, csak.

Bocsi, eddig még nem írtam, hogy nagyon köszönöm a hozzászólásokat!

Feri, megint? Semmi. Ez még annak a maradványa. :)

Mariann, mi tört el? Már megint? :)

Az odavágott tányér csörömpölése utáni csöndet hallom. (Az összes értelmezési szinten). Nálam működik, pedig nem szoktunk tányért dobálni.

Szerintem meg sikít ez a kép. Nem a fizikai anyag miatt, hanem a formáival. Nekem ez sokkal inkább tél, mint amennyire csend, vagy mint amennyire a Jégbe zárva volt tél, de ezek csak az én asszociációim.
Ha visszatérek a képhez, akkor ami nagyon tetszik benne, az az ablak tükörképének törése, ahogy egy vizuálisan erős formát látok szétesni a konkrét törésvonal mentén. Itt megint az jön, hogy nem csend. Bocs.

Nekem az élesség jó, inkább a kompozíció kérdéses. Nekem talán jobb lenne alul kevesebb, felül több térrel.
De ez nagyon esetleges, lehet, hogy így a jó, ahogy van. Illetve így biztos jó, csak megnézném úgy is.

Nagyon erős asszociációs tere van a képnek, és szerintem a csend leckére telitalálat.

ez tök jó, csak nekem kéne még a másik felének is az élesség.

Új hozzászólás