Észrevétel: Szerintem itt minden videó sokkal sötétebb, mint ha a gépemen nézem a feltöltöttet.
Egy nagyon izgalmas, két részből, A-B részből álló filmet lehet látni az Árpitól. Az első rész az egy látszólag improvizatív önvallomás, kamerával szemben, szinte rendőrségi vallatás szintjén, a második részben pedig egy számítógépes puzzle-játék segítségével egy filozófiai mondandó hangzik el. A film filozófiai üzenetéről természetesen lehet beszélgetni, lehet vitatkozni, azért is van a hozzászólás rovat, azzal lehet egyetérteni, nem egyetérteni. Én úgy gondolom, hogy az üzenet megfogalmazása mindig az alkotó joga, ebből a szempontból neki az is a dolga. A másik pedig az, hogy az üzenet teljes egészében a formák segítségével megvalósul-e. De talán ha az eddigi elemzéseket is elolvastuk, akkor még egyszer mondanám, hogy a sok forma segíti a kifejezést. Ez a prioritás, nem fordítva. Ha itt a formát nézzük, akkor csak annyi – miközben én szeretem ezt a filmet – csak annyi megjegyzésem lenne, hogy attól függetlenül, hogy a film első részében tulajdonképpen a vallomás, gyónás, szembesítés ami történik itt, az egy improvizációnak tűnik, az is lehet, hogy az, mégis azt mondom, hogy érdemes lenne az ilyenfajta színészi improvizációkat (mert ezek nagyon komoly munkák) akár fejben lepróbálni azért, hogy a mondatkeresések közötti kötőszavak, hangutánzó szavak, összefűzések ritmikája jobban tudjon működni. Nem a gesztusra, nem a belső bizonytalanságra gondolok, hanem arra, hogy most mint játékfilm (ez egy kisjátékfilm) az első szerkezetének zenei módon is kell működnie. Tehát nyilván ha én egy bluest nyomok, akkor nem lehet még három taktussal több benne, mert akkor abból lehet hogy egy keringő lesz, vagy valami más történet. Tehát csak annyit érzek, hogy a bemutatkozás film első felében van egy pici kosz, egy pici piszok, amit lehetne még gyalulni majd a következő munkáknál. Ennek ellenére én úgy érzem, hogy ez egy nagyon nagy munka, nagyon szép vállalkozás, és ez egy ötdisznós film, úgyhogy köszönöm szépen és várom az Árpi további munkáit, nyilván ő ezekkel, remélem, hogy fog foglalkozni, mármint amiket elmondtam. Az is jó, ha ő ezekkel nem ért egyet, mert az is azt jelenti, hogy dolgozik ezekkel az információkkal. Várom a további munkákat. (szőke-hegyi) értékelés:
A rendező és a szereplő egy, és ha elcsavarog a szeme az azért van, mert így beszélget mindig. Hazudik? Lehet. Ki nem? Volt olyan is, amin nem volt ez a jelenség. Ez jobb lett, úgy döntöttem ez kell ide.
Tetszik a filmed, jó a keretes szerkezet, az effektek is nagyon szépen, a mondandót támasztva, építve jelennek meg.
Egy kétes pontot érzek csak. Az első szakaszban a rendezőnek figyelmeztetnie kellett volna a színészt, hogy a szeme únos úntalan eltekereg hol jobbra, hol balra, mintha hazudozna. Vagy a stáb nyüzsizett és elvonta a szereplő figyelmét, vagy a színész vonta el önnmaga figyelmét valamivel.
Szia Árpi! Elnézést kérek a késői válasz miatt. Megnéztem az összes munkádat és most is fenntartom a Rólad elképzelteket. A bemutatkozás filmed szinte provokált és leginkább a személy érdekelt aki alkotott. Minél többet gondolkodom a munkádon és egyre inkább lenyűgöz , hogy az egyszerű, rejtett dolgok kirajzolódnak a keresőnek. Na nekem ez az álarcnélküliség. Hinni abban, hogy minden parádé nélkül elfogadnak.
A helyem a világban c. filmed eszembe juttatta egy könyvélményem : Balogh Béla Végső valóság.
( Tiszta szívvel) mondom tetszik amit csinálsz és arra bíztatlak, hogy folytasd, mutasd meg a gondolataidat, érzelmeidet.
Én érdeklődve figyelek.
Estiskolát nem túl régen kezdtem. Jól érzem magam bár a technika kicsit megnehezíti a dolgom,ugyanis eddig teljesen nélkülöztem.
A foglalkozásom megnevezése: személyi segítő. 30-on túl éreztem, már nem halogathatom, hogy az életemben teret engedjek az önkifejezésnek. Néha rajzolok,festek és mégritkábban verset írok és most probálgatom a fotózást. Lehet egyszer film is lesz. Ezt lelki szellőztetés miatt teszem, mert minnél idősebb vagyok annál többet beszélgetek magammal. ( Kicsit úgy mint te a filmedben.) Szóval összeségében egy egyszerű hétkönapi nő vagyok, egy pont.......
Köszönöm az érdeklődésedet.
Az egyik unokám újabban baseball-ozik, mert ösztöndíjjal New York-ban tanul. Ha így folytatja kitagadom.
Szerintem ez nagyon jó film. Jól hazudsz bemutatkozásképpen is. De engem nem versz át!
Megtudtam, hogy nőnemű vagy, nyugdíjas korú, norvég anyanyelvű, és gyönyörű szép.
Hajad régen szőke volt, három évig hordtál fogszabályozót, kedvenc sportod a gyeplabda,
két fiad és négy unokád van. Mindannyian Oslóban élnek és gyeplabdáznak.
Na ugye? :)
Oké, jöhet még hiszen azt hiszem rosszat nem írtál, és vallom, hogy az ember elfogult önmagával szemben. De ez az egész egy kép, mint egy önportré. Ez cél. Ez ilyen. Vissazkérdezek: Mivel foglalkozol, kivel beszélek? Kell válasz? (illumináció)
Szia Árpi ! Szeretném elmondani mit hiszek rólad a hazugságaid alapján:
Nyitottságod abban rejlik, hogy vállalod gondolataidat, vagyis hangosan elmélkedsz ,folyton kérdezel.
Az életnek szegezett kérdések hajtanak előre az önismeretben és az élet értelmének kutatásában.
Lelki szabadságodat a kérdésekből adodó feltevések, lehetőségek adják.Nem engeded, hogy külső körülmények megzavarjanak és mást sem szeretnél megváltoztatni,így békés természetűnek gondollak. Zaklatottságodat az örökös miértek szülik.
Aki gondolatainak ,érzésenek ennyi utat remél az másokat sem köt meg. Előitéletektől mentes. Törekszel az arany középútra. Minden tekintetben kerülöd a túlzásokat az egyszerűség ,természetesség híve vagy. Fontos számodra a szabadság és az a fajta társaság ,aki a gondolataidra fogékony.Semmilyen téren nem kötelezed el magad. Néha túlelemző eszmefuttatásaid a döntéshozatalban gátolnak.Mivel mindent lehetségesnek gondolsz ezért tetteidet lefékezed és ettől talán passzívnak tűnhetsz. Ez az álláspont viszont nagyon jó megfigyelővé tesz.
Filmed nekem nem a hazugság filmje, hanem sokkal inkább azt a gondolatodat tükrözi, hogy akkor hol az igazság? Mi az igazság, az érték.Szeretnéd, hogy ne az érzékszervek becsapottja légy, hanem valami igazán mély értékes dologot találj önmagadban és másokban.Ezen a ponton a film figyelem felhívó.
Keresed a létezés nyugalmát, a harctalanságot az élet elfogadását alázatosan úgy ahogy van. (többi hozzászólás).Meg nem nyugvó tekinteted a filmen azt mondja:
út kereső. Útkereső, mint mindannyian.
Köszönöm a filmet nekem tetszet, elgondolkodtatott,engem sikerült becsapnod!
Nem voltam szomorú a felvételen.
1. oké
2. Persze, hogy hazugság.
3. A létezés nem jó, meg nem rossz, hanem simán létezés. Nem lehet jelzővel illetni.
Ez az egész elsősorban egy trükk kipróbálásáról szól, szóval azért akkora jelentőséget ne tulajdonítsatok neki. Engem inkább az érdekel, hogy milyen a hatása.
Két dolog jutott az eszembe a bemutatkozásoddal kapcsolatba:
1. Részben egyetértek veled, és úgy gondolom, egészen soha senkit és semmit nem tudunk megismerni.
2. Ergo önmagunkat sem.
Ettől függetlenül, valahogy mégiscsak bemutatkoztál. Vagy az is hazugság lenne?
ja, van még egy pont
3. Ecce homo, ha hazugság is lenne, ha itt a mi szűrőnk és/vagy megfelelési vágyunk, ott a másik ember szűrője és/vagy (kritikai) észrevétele, mindegy is, a lényeg, hogy létezel. :) Azért ez már valami! És ez jó.
Szomorúnak tűntél a felvételen, kicsit egzisztencialista ízű az egész.
u.i.: Táncolni kell, Uram! A zene majd csak megjön valahonnan.” :)
/Kazantzakisz: Zorba, a görög/
azért árpi, mert a géped nincs kalibrálva és a gammát és a tónust elég kilúgozottan adod át. (röviden a hiba a te gépedben van)