Egy járat...?
Juszt sem vagyok hajlandó humorosan elemezni, mert a Gimesi erre vár. Egy olyan nézőpontot választott az alkotó, amiből sokféle asszociációs lehetőség adódik. Ő erre játszik rá. Én azért itt azt mondom, hogy nem biztos, hogy ezzel a beállítással, ezzel az asszociációval a kép leiratánál rá kell játszani. Önmagában ez a kép mindenféle humoros hozzáfűzést ledob magáról, azért mert önmagában a kép működik. Működnek ezek a formai párhuzamok és elgondolkodtatja a nézőt, hogy tulajdonképpen mi is van ott, és keresi a megoldást. Hogyha én erre még egy fokkal, még egy szintet rá akarok tenni, azzal gyengítem a hatását. Ezt az Andrásnak tanácsként mondom. Bízzon már magában, hogy működik ez önmagában is. A másik, hogy egy jó megfigyelés, hogy fölső gépállásból készített fotográfiát, aminél a fények és árnyékok játékával a közeli, a távoli nagyjából egy szintre hozásával egy egészen különleges megoldást talált az András. Én arra bátorítanám, ha lehet hogy ha az aktnál érzi azt, hogy mitől működik egy kompozíció, próbálja meg ezt magában tudatosítani, hogy ez önmagában is működőképes. Én szeretem ezt a képet. Nem az én világom, azért azt hozzáteszem. Volt egy ilyen műsor, Lehet egy kérdéssel több? , Vagy Játék a betűkkel, nem tudom, vagy valami ilyesmi műsor, ahol volt a Dalai Láma lúdtalpbetétje. Ez egy picit tőlem távol álló, de mégis azt mondom, hogy egy jó megoldás és én akt leckére is el tudom fogadni, hiszen ha az ember megtalálja a barlangból a kijáratot akkor rájön, hogy ez mégis egy akt. A formai játéka működik a képnek, de a célja nem értelmezhető, hogy a formai játékon túl micsoda. (szőke-hegyi)
értékelés:
András, ahogy azt már mondtuk több esetben is, a verbálfotós humorokkal nem tudunk mit kezdeni. Elmondom, miért. Ahhoz, hogy egy képi humor működhessen, ritka, hogy szükség lenne leiratra, vagy bármi verbális megerősítésre, mert akkor ha kell, akkor ott a kép csak egy szövegi geg illusztrációjává silányul. Ahhoz, hogy a finomságok bele tudjanak kerülni a képbe a humorból, ahhoz viszont az kell, hogy tudatossá váljon az alkotó, és az alkotási folyamat, az eszközhasználat - magyarán az utólagos képcímadás-magyarázás, a verbálfotózás nem fog közelebb vinni ahhoz, hogy valódi időtálló és értékes mosoly, humor kerüljön a képbe. A táborokban megmutattad, hogy minden ilyen szötymő nélkül is képes vagy koncentrált munkára és a képeid működni tudnak. De érdekes módon attól, hogy a táborban ezt a kérdést már elég mélyen kiveséztük és elhangzott, ami elhangzott, ennek ellenére azóta is próbálod, erőlteted a humorgást a képeidnél. Ezek primer dolgok, és nem működnek. Ha az elemzésnél úgy érzed, hogy nincs a képben humor, mi meg beleláttunk ilyet, segíts, hogy az értelmezési kérdéseinket meg tudd válaszolni, tehát ha úgy gondolod, hogy valahol valamit nem úgy értelmeztünk, ahogy te gondoltad, beszéljünk róla, mert azzal tudunk egymásnak segíteni.