Apámnak van egy festménye, régen a kombinált szobában tartottuk, most a Mogyorók Házában van, egy olajkép, ahol hasonlóan van egy vitorlás. Az ugyan egy éjszakai balatoni kép. Azt kell, hogy mondjuk, hogy a Balaton mind csoda, én is nagyon szeretem, a közelében élek, ugyan ritkán járok arrafelé, elsősorban télen. Mindenféleképp hozza ezt az imázst, amit itt látunk. Ez egy klasszikus képeslap. Talán ott lehetne egy picit megtekerni, és behozni azt a tehetséget, ami, továbbra is mondom, hogy a régebbi Bach Viktória képeknél látható volt, hogy valahogy a Viktória világa, legyen az barát, láb, hinta, Viktória keze, nyaka, bármit föl lehetne sorolni, a felbukkanó úszó a vízből, szóval valami, ami a képeslap-szerkezeteken túl tud lépni. Természetesen mint feladat, mint lecke megoldódott a helyzet, jó az arány, működik. Az a többlet nincs benne, ami a Viktória-féle vibráció, a Viktória-féle íz, báj, különlegesség. Az hiányzik ebből a történetből. (szőke)
értékelés: