Ez vagyok én. Egy kicsit.
Néha úgy érzem, ennyi is elég lenne belőlem. Pedig ennél sokkal sokkal több vagyok.

Nagyon köszönöm ezt a képet és köszöntünk az Estiskolán Rozi. Azt már rögtön mondom, hogy ezt át fogom tenni második leckére, és én szeretnélek kérni, hogy az első leckét, azt ismételd meg. Ezt rögtön mondom, mert az első lecke portré arc nélkül, tehát ez egy elég határozott kimondás volt a részünkről, hogy az arc nem szerepelhet a fotográfián, úgyhogy itt egy újraértelmezést kérnék. Ennél a képnél, ha portrénak tekintem ezt a képet, nagyon érdekes megközelítés az, hogy a portrénál ezzel a határozott vágással és ezzel a határozott képformával mi az, amit megmutatok és mi az, amit nem. Hogy mi az, amit a nézőre bízok, hogy elképzeljen, hogy hogy néz ki és mi az, amit fontosnak tartok. Itt a képnek a nagyon nagy részét a haj foglalja el. Tehát tulajdonképpen azt vehetjük, hogy a haj és egy picit a tekintet az, amit fontosnak tartok magamról megmutatni, és valamiért nem mutatom meg a teljes arcomat. Értem én, hogy ez lehet ebből az értelmezési problémából is, ami az első leckét illeti, de itt most egy portrét látunk, tehát ezt én egy portréként vagyok kénytelen elemezni és ennél a portrénál – még egyszer mondom – nagyon határozott döntést hozott meg az alkotó a vágással. Ugyanakkor azt mondom, hogyha ezt a határozott döntést meghozzuk és tudom azt, hogy én ezt fogom csinálni, tehát kvázi nem utólag boncasztalon vágtam szét a kis bárddal a képet, hanem már az exponálásnál megvan ez a döntés, akkor mondjuk az orrcimpámból azt a pici kis belógó részt, azt már nem teszem bele. Ez csak annyi, hogy elmozdítom az arcomat, egy picit tengelyben fordítok rajta. Ugyanúgy megmarad a szem, a haj, a száj, de az orr nem kerül oda és akkor nincs egy ilyen határozatlanságérzése az embernek, hogy itt most ez mért van ott az a picike kis forma, ritmusban ez egy picit zavaró. Úgyhogy én azt mondom, hogy ez egy kétdisznós megoldás és várom Rozitól az első leckére is a megfejtést és a másodikra pedig azt a portrét amit ő szeretett volna egyébként elküldeni. (szőke-hegyi)
értékelés: