Avagy: mindenkinek megvan a maga keresztje.

Rajzos, erős kontrasztot mutató fényviszonyokat talált Rozi, és ebbe komponálta bele a felsővezetékeket, és mivel az expozíciót a felhőkhöz igazította, így a fák, az autók és egyéb tereptárgyak sziluettes formában vannak jelen. Ez abban is segít, hogy el tudjunk a valóságtól vonatkoztatni, és a tömegelhelyezés is egyértelmű lesz. Egyetlen javaslat, hogy a kép alsó részéből a középső nagy méretben jelentkező autót levágnám, mert a ritmushoz és tömeghez elegendő a sok kis parkoló kocsi és az azokon lévő fényjáték, ez a nagy tömeg megosztja a figyelmet. (hegyi)
értékelés:

Olvastam a hozzászólásokat, és többen írtátok, hogy a kép alsó részén lévő portál kirakat fényeit levágtátok volna. Én azt mondom, hogy ez a tól-ig rendszer, vagyis a fehértől a feketéig terjedő tónusrendszer létrejöjjön, annak a nagy feketeségnek, ami a kép tetején van, bizony kell az ellenpont. Tessék foltokat figyelni, szemmel láthatóan egy bemozdult képről beszélünk, ami hosszabb expozíciónál jön létre. Ez jót is tesz ennek a képnek, mert a tárgyiasságát, azt a leltárszerűséget csökkenti, hogy na most ez pontosan melyik utcasarok, és melyik épület, mert nem ez a lényeg. Rozi nem ezt látta meg, és nem ez volt számára fontos, hanem az a fényjáték, ami ezekkel a vezetékek hálózatokkal létrejön. Ezt jól is ábrázolja, dinamikus az egész, jól működik. Ha ezt levágjuk, akkor az egész elkezd fuldokolni, elkezd elúszni a tengerben, olyan mintha lemerülne egy jéghegy, és belemerülne a tengerbe. Ha ezt elkezdem vágni, akkor ez az épület akkor elkezd elsüllyedni. Kell a bázis, a tömeg. Ennek a tömegnek jelen kell lennie. Ráadásul, ahhoz, hogy ez a többszörözött exponálási bemozdulás létrejöjjön a hosszú expozíciónál, hozzá tartozik, hogy az a fény ott van, túl sok mindent nem tudsz vele kezdeni, főleg egy kompakt gépnél nem nagyon tudsz mit vacakolni azzal, hogy most azt valahogy lecsökkentsd. Én ezt a képnek nem gondolom a hibájának. Az egy másik kérdés, hogy van egy másik rész, ami nekem zavaró, az autó, ami ott van. Ez visszaránt engem a valóságba. Minden más tökéletesen jól működik, az az autó nekem nem kéne. Nyilván ezzel sem túl sokat lehet kezdeni, mert ott van, nem mondhatom azt a tulajnak, hogy parkoljon el, mert én fotózni akarok, de ennyit fölfelé lehetett volna mozdítani a kamerán, jót is tett volna a képnek. Ezeknél a kameráknál a keresők általában nem a száz százalékos képet mutatják, tehát el tudom képzelni azt, hogy Rozi nem látta a képkeresőben az autót. Érdemes fotografálásnál összehasonlítani ezeket a dolgokat, hogy nincs a keresőn, de mennyi hiányzik ahhoz, hogy ne legyen a keresőn, mert valószínűleg a képen rajta lesz. Kontrollálni kell az expozíciót és a valóságot, hogy mi a különbség. Ha a képhatáron vannak zavaró momentumok, akkor ezt bele kell számítani az exponálásnál. Ettől függetlenül a rezonanciára ez egy tökéletesen rendben lévő megoldás. (hegyi)
értékelés:    

Nagyon jó formát talált Rozi ehhez az egész hármas lecke megoldáshoz. A kirándulás közben megfáradt asszony nekiesik a rét oldalának, és pihen egyet. Elképzelem, ahogy összeszedi az energiáját, leporolja a szoknyáját, és megy tovább. Ennek az egésznek a szürrealitását az tudta volna fokozni, ha nem teszed a fejed alá a kezedet, és nem teszed keresztbe a lábad, hanem ténylegesen egy olyan formát mutatsz, ami ezt a hanyatt esést erősíti, mert a táj maga ezt jól hozza, az egészben van valami ironikus, vicces. Ezt a viccességet kellene még erősebbre fokozni majd. A megoldást jónak tartom, megvan a három csillag, és a lecke is. Annyit még hozzátennék, hogy tudom, hogy az ilyen kirándulások nem mindig optimális időben zajlanak, nyilvánvaló, ha az ember külföldön van, akkor nem biztos, hogy teljesen saját maga rendelkezik az idejével, hogy azt mondhassa a vendéglátóinak, hogy gyerekek, ide menjünk vissza akkor is, amikor süt a nap, mert nekem a képhez az kellene. Ugyanis ha egy felhősebb időben, de napsütésben fotózunk, akkor ezen a mezőn a felhők a nap fényét érdekesen átszűrnék, és foltokat tudnának létrehozni. Ez hiányzik erről a képről, ahogy az ég is most ilyen fehéres-szürke valamivé redukálódik, ott az nekem nincs teljesen befejezve, ezt csak mondom a jövőre nézvést. Hajrá Rozi, mindjárt megvan az első osztály! (hegyi)
értékelés:    

Ez egy mesetörténet egyrészt, mert abszolút érzem azt, hogy itt lakik az egyik dél-svájci lord, akit senki nem látott már két éve kijönni a házból, de mégis mindenki tudja, hogy ott mozog abban a miliőben, és közben a kertjét a kertész gondozza. Tehát abszolút jól érzékelhető a történet, miközben kompozícióban is mennyire feszes. A képnek a bal oldalán, és a bal oldaláig a közepéig terjedő részen van egy tömegünk a még lenyíratlan pázsitrésszel, és ennek az egész flekknek az ellenpontja a kép jobb oldalán lévő fa. A kép tetejénél lévő égbolt, és annak a formája, amire szintén jól ritmizál a domb-lejtős rész, ahol már le van nyírva a fű. Mindennek a központjában van elhelyezve a ház, mint egy forgáspont. Súlypontban tökéletesen rendben van, és jól van elhelyezve az egész. Én nagyon szeretem ezt a képet. (hegyi)
értékelés: