Nagyon szeretem ezt a képet, mert bár nagyon is határozott az, amit a kép címe sugall, mégis időtlen. Bár a leckének az a kategóriája, hogy csend, de ezt a kategória pontosan attól lesz izgalmas, hogyha a mi belső csendjeinket vagy azokat az érzéseket, élményeket, amiket a csenddel kapcsolatban gondolunk, azokat merjük ilyen áttételesen kompozícióba rendezve megfogalmazni. Szóval nagyon szeretem, nagyon izgalmas ez az egész. Egy picit olyan hatása van, mintha víz alól néznénk. Nagyon furcsa az, hogy a képnek nagyjából felétől a jobb oldal felé van egy nagy tömeg, a ház, és ez egy nagyon is határozott, konstruktív tömeg. És közben a kép felétől a bal oldali rész a természeti megfigyelés, a természet formái. A kettőnek a dinamikai játéka térben is, fényviszonyban és formában is nagyon izgalmas. Sokáig el lehet bíbelődni ennek a képnek a nézegetésével, miközben azt mondom, hogy amit elmondtam, az csak egy leltár és az élmény maga az, ami ezt az egészet hosszú távon is élvezhetővé teszi ezt az egészet. A falon marad a kép, nem esik le a falról, ha felakasztjuk, mert van egy olyan tere és van egy olyan kompozíciója, ami ezt az egész érzelmi játékot többrétegűen átélhetővé teszi és mindennap az ember valami újat tud benne felfedezni. Nagyon köszönöm! (hegyi)
értékelés: