*a kép címe idezet anyukámtól.
Ahol szabad vagyok, gondtalan, vidám, nyugodt... gyakran bohóckodom itt egyedül.

Mint megtudjuk, ez a képcím ez egy idézet s szerző édesanyjától. Én nagyon kedvelem ezt a képet. Nem túl bonyolult az az üzenetrendszer, amit hordoz, viszont ezt az üzenetrendszert, ezt jól teljesíti. Tehát látunk egy ilyen tengerparti helyzetet, ahol a szereplő egy sziklán hanyatt dobta magát, égnek emeli a lábát és mosolyog a kamerába. Ez nagyon kedves üzenet és nagyon kedves maga a megfogalmazás, bár azért azt mondom, hogy azért az is egy érdekes vonal, hogy ezen a képen nincs más szereplő, csak ő. Sem a távolban egy hajó, sem egy mit tudom én víz felett keringő sirály, sem mondjuk két turista, aki nézi, hogy ő mit csinál, tehát senki más, csak ő. Ebből kifolyólag ez a fajta öröm és játék az egyedül játszás élményét is adja, és ez is egy érdekes út, vagy ez is egy érdekes irány, amit ez a kép megszólít. Én kedvelem ezt a képet. Amiért kettő csillag lesz az az, hogy itt bizony lemaradt a láb. És bár fontos az a talapzat, ahonnan elrugaszkodunk, tehát ez a szikla és ennek az ábrázolása, de akkor vagy hátrébb mozdulok egy kicsit a fényképezőgéppel, vagy feljebb biccentem magát a gépet és akkor azt mondom, hogy benne van a lábacskám. Vagy, hogyha ez a beállítás van, akkor valamilyen szinten megpróbálom ellenőrizni azt, hogy mennyi látszik be. Tehát nekem most az, hogy a láb így kilóg a képből, az nem annyira szerencsés, ezért kettő csillag, de nagyon örülök neki, nagyon köszönöm. (hegyi)
értékelés: