Ahogy nézegetem ezt a képet, olyan, mintha egy múlt századi nyomatot nézegetnék, valami megmagyarázhatatlan okból hirtelen most a Száz év magány jut eszembe, még akkor is, ha ez a kép téli kép. A rend, az összeszedettség, a céltudatosság nagyon is angol. A képen a tél mint egy szükségszerű, de megmagyarázhatatlanul értelmetlen, szomorú, hogy ne mondjam, depressziós momentumként jelenik meg. Talán megint egy furcsa asszociáció, ha Turner világát hívom ide. Két apró momentum ránt vissza a földre, hoz vissza a jelenbe, és ez a két momentum valószínű, hogy sokak számára semmiféle jelentéssel nem bír. Ez nem más, mint a kép úgynevezett előterében, azaz a fényképezőgép optikájához közel lévő, a két tetejénél belógó faág. Ugyanis ez a két ág megbontja azt a formát, amit a távoli facsoport sziluettje rajzol elénk. Ha én lettem volna ott, azt a két ágat vagy letöröm, vagy kikerülöm, hogy ne lógjon bele a képbe. (hegyi)
értékelés:
Hozzászólások
Bobák Csaba
2022. 08. 02. - 22:27
Nopara, a nyár mindenkinek jár, örülök, hogy sor került rá. :)
Hegyi Zsolt
2022. 08. 02. - 20:17
És bocsánat, hogy elhúzódás volt, de ez az idő ilyen, elhúzódik. Nyár, új gép, jelszavak elvesztése...
Török József
2022. 06. 25. - 00:42
”-Mi az, hogy nem jönnek képek? Most küldtem. Tán nem tetszik?” -Elemezhetnél. Ha behozod a...
Török József
2022. 06. 25. - 00:18
”-Gabri? -Csaba, mesteri vagy! -Csak nyelvforgatás. -Mole-on jól megtanultad ezt a szakmát...
Török József
2022. 06. 24. - 23:26
”Hát akkor kezdjük egy vastapssal a zenéért. -A zenét Leo Reisman és zenekara szolgáltatja...