London legjobb negyede.

Egy három képből álló triptichont kapunk. Én most azt mondom, hogy én ezt áttenném az Épített környezet leckébe, ott talán még tudom értelmezni és értékelni, de riportként ez nekem nem működik. Megmondom miért nem. Megint azt mondom, hogy ez a hely Londonban ennél sokkal színesebb, sokoldalúbb, sokkal több történetről mesél. Az első kép az olyan mintha egy könyvborító lenne, sokkal többet nem kapunk, egy nagyon jó kis tipográfiai bevezetés, de mint fotográfia, a történethez ennél többet nem ad hozzá, egy helyszínt jelöl. Nagyon szép, nagyon gusztusos, nagyon jó látni, de ettől függetlenül ez nem több ennél. A következő képen látunk egy házfalat egy nagyon izgalmas repülővel. Gondolom ezt szerintem naponta kürülbelül huszonhárman lefényképezik, önmagában ez nem baj, ezt jó megmutatni, csak azt például nem értem, hogy miért dőlnek hanyatt a házak, hogy megijedtünk a repülőtől, hogy ránk esik, vagy mi ennek az oka. Nincs indoka a dőlésnek, merthogy most ez a dőlés most a repülőgép zuhanását csökkenti, tehát azt az élményt, amit ez adhatna. És aztán a harmadik kép egy élethelyzetet mutat a punk halaknál, ahol tulajdonképpen két utcai embert látunk: egy szép, színes tarajú fiatalembert, és a másik pedig ül a kirakat előtt. Jó a kontraszt ezekkel a ruhákkal, jó a kontraszt a próbababákkal. Abban nem vagyok száz százalékig biztos, hogy ez a SALE UP TO 50% OFF című felirat ennyire fontos ehez a képhez. Ha kommunikálok ezekkel a fickókkal, akkor én mondjuk egy kicsit ezt a punk gyereket odébb vittem volna, hogy kontrasztba lehessen állítani a próbababákkal, és akkor nem ennyire központú ez a SALE reklám, hogy 50%-os leértékelés van a boltban. Szóval egy kicsit azért ezzel lehetett volna még dolgozni, és megint azt mondom, hogy itt elkezdődik valami, és aztán Viki továbbrohant, és csókolom, a többit majd a reklám után megtudjuk, csak aztán hát valaki meg elkapcsolta a tévét, tehát nincs folytatás. Itt azt mondom, hogy egy csillag, és Viki, erre tessék odafigyelni, hogy ez még egyelőre az útikép szint, és te ennél sokkal többet tudsz, és a képek maguk ezt meg is mutatják, csak a felfogás az, ami az útikép felfogás, hogy megörökítem, mint a kis japán turista, hogy otthon legyen az albumomban ebből is egy darab. Nem erről szól a riport. Ott eldöntöm, hogy mit akarok, és akkor ezt meg is csinálom közelikkel, távolikkal, totálokkal, portrékkal, házrészletekkel, kontrasztba állítok helyzeteket, szóval eldöntöm, hogy mi a mondanivalóm. Vagány csaj vagy, neked is van, mert hát azért a rádióműsoraidban ezt tökéletesen jól lehet érzékelni, hogy van véleményed a világról. Ezt tessék a fotókra is rátenni. (hegyi)
értékelés: