El tudom fogadni, hogy ez egy monokróm kép, csak nem fekete-fehér, hanem bordós-lilás-fekete. Ezzel olyan nagy bajom nincsen. Ami itt nekem a probléma az az, hogy a képkivágás és ez az ábrázolás elindítana egy történetet, de olyan erős a hatása ennek a fölülről fényképezésnek, ami igényelne valami magyarázatot is a képen. Ez a magyarázat nem születik meg. Nekem itt úgy tűnik, hogy azon kívül, hogy megtetszett ez a formai játék, hogy egy arcból teljesen mást is létre lehet hozni csak fények és a nézőpont megválasztásával, ezzel András megelégedett, és nagyjából itt véget is ért az, amit ő elindított. Ez lehetne egy mese nyitóképe. Másrészt a tekintetbe nem árt, ha még valamennyi megmarad. Ez a két kis pont, ami a fényt visszatükrözi, kevés. Kellene hozzá a szembogárból több. Az is biztos, hogy az alsó megvilágítás nem egyértelműen pozitív élményeket hoz. Lehet, hogy ez cél, de akkor ezt a célt tessék kibeszélni, kifejteni. Ezt visszaadnám ismétlésre Andrásnak. (hegyi)