Ezek nagyon nehéz helyzetek, én maximálisan respektálom azt az igyekezetet, hogy Tamás valamit, amit ott a térben figyelt meg, megpróbált két dimenzióban ábrázolni. Amikor találkozunk egy ilyen szürreális helyzettel, hogy a benzinkútnál van egy feszület, akkor körbe tudjuk járni, és a fejünkben meg az orrunkban van az, hogy benzinkútnál vagyunk, egyébként magát a tárgyat járjuk körül, és a fejünkben rendezzük ezt egy közös képpé: hogy a benzinkúton van a pléh-kereszt. Aztán, ha ezt valakinek elmeséljük, akkor hozzátesszük, hogy "amikor arra jársz, majd nézd meg, mert ott van a kettes kútoszlop mellett". Egyébként ezt egy képre ráapplikálni úgy, hogy az jól érthetően ott legyen minden manifesztumával, nem egyszerű dolog. Ezt most azért mondom el, mert teljesen tisztában vagyok azzal, hogy amit mondani fogok, mint elemzés, arra most rögtön mondhatja Tamás, hogy menjek a fenébe, mert ezt én se tudtam volna ennél jobban megoldani, és valószínűleg igaza lenne. Annyit teszek csak hozzá, hogy talán-talán ha egy pici lépést még hátrébb ment volna, akkor az a sárga zászló-tartó oszlop talán kikerült volna a képből, eltakarná a faoszlop, és azt a fehér autót sem ártott volna megvárni, míg elmegy onnan. Utána, kicsit nyitva a kompozíción, rákerülhetett volna a lába ennek a figurának. Mindezek mellett nagyon tetszik a kép. Ennél a képnél is érződik, hogy valamit szeretne kezdeni Tamás a Hétfő délután leckével. Szerintem ez ennél a képnél egészen jól sikerült, mert ez a kép élményben hoz valamit abból, ami a hétfők őrülete. (hegyi)
értékelés:
Mintha csak ott lettél volna, olyan jól leírtad, hogy ebből milyen nehéz képet csinálni, miközben rendkívül érdekes látvány. A fehér autó, például, nem ment el, ugyanis ott parkolt. Nincs a világ végén ez a benzinkút, talán még fogom fényképezni. Akkor volt frissen festve, ezért a csillogását nem lehet egyhamar újra megtalálni.