én meg a szemüveg

Ez a kép apukám szerint nagyon ott van! Szerintem is elég jó lett. Ez a kép is a papám műhelyében készült. Szerintem a szemüveg művészivé varázsolja a képet, azzal, hogy visszatükrözi maga a fotós (vagyis én) alakját.

Megint látjuk ezt a varázslatot, mondhatóan még izgalmasabb beállításban figyelhetjük meg azt, hogy milyen környezetbe került ez a szemüveg. A kistükör, a fényképezőgép, és minden egyéb manifesztum ott van a képen, miközben egy kicsit más kivágást kapunk. Ha a két képet nézem, akkor a kettőből az egyik az igazi megoldás. Erre megvan a három csillag, megcsináltad a kettes leckét, de most már várnék rólad egy szemüveg nélküli portrét is. Miközben megvan a három csillag, és ezt a leckét megcsináltad, legyünk annyira korrektek egymással és a többiekkel, hogy készítesz egy olyan portrét is, amin ez a szemüveg már nem szerepel a képen. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Azokra a képekre emlékeztet, amikor egészen kicsi gyerekeket fényképeznek (nekik) hatalmas, felnőtt cipőben. :-)

Bájdövéj, IMHO, sőt IMVHO, valami vagy "művészi"-nek (jelentsen ez bármit is) születik, vagy soha nem lesz az, tehát nincs olyan, hogy valaki/valami egy dolgot "művészivé varázsol". A foncsorozott napszemcsi ad egy kis op artos, art decos, comic stripes vagy én nem tudom, milyen hangulatot, persze.

Kéretik a fentieket nem a konkrét képre értelmezni, tehát nem azt mondtam, hogy a kép jó vagy nem jó. :-)

Jól mondja apukád, ez a kép rendben van.
De a leckét ismételd meg, hogy a szemed is láthassuk.
És üdv a suliban

Új hozzászólás