Rég jártam a Balatonnál, ezért nem tudom, hogy mennyire elterjedtek most ezek az UFO, álhattyú vízibiciklik, elég őrületesen néznek ki. Bevallom, én abban a korban nőttem fel, amikor ezek vas szörnyetegek voltak, és kellett némi bátorság ahhoz, hogy az ember vízre szálljon velük, nem voltak ilyen dizájn elemekkel erősítve. Ettől most egy kicsit olyan, mintha egy vállfát látnék. Érteni vélem azt, hogy miért van döntve a horizont, mert nem akarta az aranyhíd, a naplemente, és az egyéb giccses képeslap témák felé elvinni, vagy onnan szerette volna visszabillenteni az üzenetet Eszter. Ez többé-kevésbé sikerült. Azért csak így, mert több dolog nincs eldöntve: az az arányrendszer, ami a horizont alatti részt, és a horizont fölötti részt jelenti. Számomra nagyon szép és nagyon izgalmas az a struktúra, ami létrejön a horizont fölött a naplementével, a felhőkkel egészen festői, sőt, Turner-nek a munkásságát szeretném figyelmetekbe ajánlani, aki ezekkel a fényeknek volt a nagy tudora, és ezeket tudta egészen őrületesen átadni festményekben. Ha tehetitek, akkor kérem, hogy nézzetek utána, amennyit lehet, tessék könyvből megnézni, nekem volt szerencsém élőben is látni festményeit. Ha engem kérdezel, Eszter, akkor én a képnek a fölső részével foglalkoztam volna. Most az az alsó háromszög, ami a bal alsó sarokban van, nagyon komor, és nagyon kopog. Olyan helyzetet kellett volna keresni, ahol ez nincs jelen. Lehet, ha fölmész a mólóra, akkor zavartalanul tudtad volna fotózni ezt a helyzetet, és akkor ezt az egész színátmenetes naplementés felhős dolgot meg tudtad volna mutatni, mert gyönyörű. Nem önmagáért valóan szép, hanem tényleg el tudja az embert vinni érzelmileg, gondolatilag. Most, ami a kép alsó részében történik, az egy kicsit nekem zavaros. Én erre most azért adnék egy csillagot, mert maga a csend, mint megfogalmazás, tökéletesen rendben van a képen, de a többi kérdésre kellene döntésre jutnod saját magaddal, és szeretném, ha ismételnél. (hegyi)
értékelés: