A mi MüPánknak megfelelő intézmény. (Róma, 2011.04.24.)
Hat képből álló képsort kaptunk, és ami nekem rögtön szembetűnő, az a színvilág: a vöröses-narancsok a téglákkal, és egy kicsit furcsa zöldek. Olyan, mintha erre a zöldre valami erősítés került volna, nagyon furcsa világ. Közben az is látszik, hogy ez egy tavaszi felvétel, éppen zöldbe borultak a fák, valószínű ez az első fű lehet fűnyírás előtt vagy után, és talán ez is okozza azt, hogy a színek ennyire furcsák, ennyire nyers zöldek. Ha megfigyeljük a képeket, háromszor két képpárra oszlik ez a feltöltés, nem nagyon tudom egyértelműen értelmezni például az első képpárt, hogy miért pont ez a két kép került egymás mellé. Mivel nem látom magát az épületet a maga teljességében, ezért jóllehet, valami formai egymásból folytatólagos történet lehet az, ami a megfejtés, nem tudom, de nekem ez az összekapcsolás picit furcsa. A harmadik és negyedik kép izgalmaz a fákkal, facsoportokkal, ahogy a természetet és az épített környezetet összekapcsolta a tervező. Az utolsó két kép is izgalmas, ami nekem érdekes, az a bátorság, hogy a legutolsó, hatodik kép is bekerül ebbe a sorba. Ha, mint konstrukció figyelem ezt a képsort, nekem ez a hatodik kép ami nekem a legizgalmasabb azzal a négyzetekből álló formával, aminek ellenpontja ez a pici kis zöld a kép alján. Jó ritmusú képek, de nem tudok elvonatkoztatni ettől a zöldtől, nagyon furcsa. Erre valami magyarázat lenne szükséges, mert ha így színtónusban próbálom a megoldást megkeresni, mintha a kékek hiányoznának. Az épületet, magát a hangulatot nagyon jól adja vissza a képsor, bár ha az utolsó előtti képet megfigyeljük, akkor engem izgatna ennek a külső térnek a megmutatása, ez most csak részletekben történik meg. Érdekes, és nagyon bátor vágások vannak a képsorban. Azért mondom, hogy kettő csillag, mert ezek a vágások néhol nekem olyan formákba is belevágnak, amiket jó lett volna ritmusként meghagyni, akár a negyedik képen az ívet a tetőnél, akár az ötödik képnél a színpadtérnek az ívét, ezek nekem hiányoznak. Ez a zöld nem egy barátságos zöld most. (hegyi)
értékelés:
Úgy érzem, mivel alapvetően a vörösek és zöldek vannak túlsúlyban, és akárhogy is, de a tégla is inkább természeti szín, anyag, így a viszonyítási pontot nem találom, mert minden el van csúszva, tehát ha ez város vagy más olyan hely, ahol van fejben mihez igazítani, akkor érzékelhető az ORWO film vagy a Fuji színvilága közti játék. De most itt csak az jön át, hogy ezek a zöldek valamiben nem stimmelnek, igen, az első friss fű is gyengébb zöld, mint ami már utána jön, de nem ilyen UV színhatású. Persze lehet hogy csak az én receptoraim birizgálják. :)