Hm. Érdekes, ahogy így írod, meg ahogy nézem a képet, hirtelen eszembe jutott a Nagyítás c. film. Ott is parkban, ilyen leshelyzetből fényképez a fotós, amiről aztán később derül ki, hogy mit is fényképezett le.

Mariann, igen, a kettéágazó facsonk ragadta meg a képzeletemet. Azt eredményezte a facsonk látványa, hogy egy mutató és középső ujj merev egyenesen tartásával -egyidőben a kéz többi ujjának tenyér felé kanyarításával - kifejezett univerzális győzelem-szimbólum képe rémlett fel bennem. A győzelem jelét, ami felrémlett, mielőtt békésen tovább mehettem volna, visszavetítettem a képre, amit láttam (a park részletére). Elmosolyodtam. Vagy fintorogtam. Ekkor vettem elő a fényképezőgépet, mert úgy véltem, hogy igen hülye helyzet az, amikor egy szinte nullára csonkolt fa-torzó mutogatja a győzelem jelét a többi, zsebre dugott kézzel, szerényen ég felé törő fa között. Ez meg ott áll középen egymaga, és győz. Mutatja az égnek, hogy győz.

Ha közelebb megyek, ennek a fele se látszik.

Simán lehet, hogy a képen így sincs rajta, amin fintorogtam, de ha csak a csúzlit fényképezem le, akkor eleve kizárt lenne, hogy rákerüljön.

gondolom, ott középen az a kettéágazó facsonk ragadhatta meg a képzeletedet, a fekete ronggyal. Miért nem mentél közelebb hozzá?