Itt megint a vágás a problémám. Most itt semmi nem függőleges és vízszintes semmivel, próbálta ezt Eszter helyrehozni, de túlságosan szűkre van komponálva ez a kép. Értem én a ritmust a két M betű között, de ebben a formában ez nekem most sem Bécset nem hozza, a McDonald’s-ot természetesen igen, de azt, hogy ezt hangulatban hová tegyem, azt annyira nem. Itt arra is akar utalni ez a helyzet, hogy igen, ez egy emelkedettebb szint, mondhatni ide úriemberek járnak. Nyilván, ez is egy groteszk dolog, hogy a McDonald’s és az úriemberség hogyan csatlakozik. Mindig szoktam nevetni azon, hogy Budapesten a Nyugati pályaudvarnál egy gyönyörű épületrészt adtak át a McDonald’s-nak, és büszkék vagyunk arra, hogy a világ legszebb McDonalds’-a címet elnyerték, de én azt mondom, hogy ez elég kétes cím. Ezek a gyorséttermek arra valók, amire, gyorsan az ember valamit tápol bennük, de furcsa nekem ez az egész archaizálás, hogy most egy régi kort próbálunk visszahozni, miközben 10 perc alatt készül el az ebédünk. Ez csak egy eszmefuttatás volt, ennek a képnek ehhez nem túl sok köze van, de talán annyi igen, hogy a kép aljából azért hiányzik, mert az állásfoglalás hiányzik, az, hogy most egy mesét akarok elindítani, vagy az, hogy most ez egy kritikai hang akar lenni, hogy itt most a fiatalok buliznak, és az a cél, hogy ezt mutassam meg, és őket hívjam be a McDonald’s-ba, vagy az 50-es korosztály is felfedezte magának, operalátogatás után, szóval nem tudom mi az irány, ebben kellene nekem segítség, ezt most ez a kép nem mutatja meg. Ismétlés. (hegyi)