Hat képet kaptunk, ebből tulajdonképpen egy kép lóg nekem ki, ez a visszapillantótükrös kép. Úgy látszik, hogy a visszapillantótükörrel nekem visszatérő a problémám, hogy biztos-e, hogy jókor és jó helyzetben van ez megfigyelve? Nézzük sorban: Az első kép azért izgalmas, mert összehasonlít két járművet, és az összehasonlítás érzelmi síkon is megtörténik. Olyan, mintha itt látnánk egy nagytesót, aki irigykedik a kistesóra, aki szépen felöltözött, és neki meg nem jutott ilyen díszes ruha. Ez egy izgalmas párhuzam. Utána elindul a mese, a történet, útnak indul a villamos, megy a maga útján, szép a második kép, a harmadik képnél nekem kérdéses, hogy mikor mi lett exponálva, nagyon korainak érzem az expozíciót, én többet hagynék a villamosból, amivel befelé jött a képbe, és akkor rendbe kerülne ez az egész. Jók a fény ívek, amik létrejönnek, amik a tükrön megvannak, de a villamos tömege nekem kevés. A következő képnél ez a tükröződéses játék nagyon izgalmas, ebben a témában az egyik legjobb, megint a belső és a külső világ összehasonlítása miatt érdekes ez. Ezek a tükröződések sok-sok ponton vannak jelen: a tükörben, az ablaküvegben, a másik jármű ablaküvegében, számomra ez a legjobb képe ennek a sorozatnak. A következő kép is izgalmas, valamennyire ábrázolt utasokat is, ez fontos, mert látszik, hogy nem magában járkált ez a villamos, mint egy szellemjármű, és felismerhető a Lánchíd pillére, tehát az útvonalról is kapunk információt, és utána, az utolsó képen elrobogni látszik ez a jármű. Szép, lírai ez az üzenet, csak a tükrös kép az, amit én pontosítanék. A riport, és az egésznek a jellege számomra erős, úgyhogy megvan a három csillag. A leckemegoldáshoz kérnék olyan riportot is, ami a klasszikus riporthelyzet, lehetőleg más témában, mint a közlekedés. (hegyi)
értékelés: