Van itt valami életlenítési trükk, ami azért feltűnő, mert sem az objektív, sem az emberi szem nem így életlenít, függőleges sávban nincs ilyen, csak vízszintesen, hiszen az életlenség annak köszönhető, hogy a blende nyitva, így térben csak egy sáv lesz tökéletesen éles, előtte és utána már nem. Én nem javaslom az életlenítést, mint eszközt, még portrénál is azt mondom, hogy csínján bánjunk vele, inkább ha kell, akkor a maszkolás az, ami célra tud vezetni. Ami a vágyat illeti, ez egy felnőtt vágya, csak a kérdés, hogy mitől ilyen bátortalan a szembenézés a vágyainkkal? Fentről, távolról, mintha titkolni kéne, hogy de jó is lenne gyereknek lenni, milyen volt az első szerelem a körhintán, hogy fogóztunk és estünk a porba, pedig hát ezek az érzések megmaradnak, és ezt képileg lehet ábrázolni azzal, hogy közelebb megyünk a földhöz a kamerával. Viszonylag nagy számú képnél találkozom azzal, hogy a kamera szemszöge túl magasan van hagyva, hogy ennek az az oka, hogy nehezen hajolunk le, vagy guggolunk, ezt nem tudom, mindenesetre érdemes lenne talán kipróbálni, hogy mi van akkor, ha a témához közelebb kerülünk, mert akkor ezáltal a néző is közelebb kerülhet általunk. (hegyi)
értékelés:
A hiba nem az Ön készülékében van... :-) Ezesetben nem a monitor a hibás, hanem a kezelöje (én) játszik a szoftverrel, de hiszen ezért vagyunk itt. (Dell Studio 17 notebookom van, az LCD-je a legjobbak közé tartozik). De próbálgatom a lehetöségeket, az sem baj, ha nem minden sikerül. Legnagyobb problémám a kicsinyítés és képfelbontás-átszámításokból származik. Így mostmár több képen is tapasztaltam, hogy ameddig a "nagy" képen még minden rendben tünik, addig a konvertálás és tömörítés után hibák jönnek elö. De még dolgozom rajta.
üdv
..
Azt is lehet ám, amíg nem jössz rá a hibára, hogy a nagy képet küldöd el, oszt majd lekicsinyelem.