Nyálcsordító ötlet, komolyan, nyeldeklek itt elemzés közben, mmm, kivi, de jó is lenne, de régen ettem... na de térjünk a tárgyra. A kép jó elrendezésű, a megvilágításnál arra kellett volna ügyelni, hogy inkább a kivi szeletekkel takarjunk, és ne csillanjon be a tányér, mert az elviszi a figyelmet, de amin mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a tónusokkal mi legyen. Ugyanis most a kivi szürkéje és a tányér olyan közel van egymáshoz, hogy így nem tudnak élni a kivi szeletek, de ha a csúcsfényekre viszem a hangsúlyt, azaz picit emelek a kontraszton és a tónus tetejéből lecsípek, akkor szinte kifehéredik a tányér, miközben a kivim, ha megtartom a középtónust, akkor megmarad ebben a tartományban nagyjából, és egyből leugrik a tányérról. Ha van még kivid, meg kéne ismételni úgy, hogy a fények ne zavarjanak ennyire be. Az mindenképp erény és meg kell tartani, hogy a kivi nem száradt ki, érződik a nedve, ez fontos! (hegyi)