Érdekes ez a kép, mert tulajdonképpen nem az zavar benne, hogy csak a fehérek és sárgák élnek, és elfogyott a zöld festék, hanem hogy mindezt valami szürke fátyol helyettesíti. A megfigyelés jó, de így most ez nekem nem több egy jegyzetnél, mert bár érthető a vágás és a kiválasztás is, de olyan érzetet kelt a kép, mintha valami koszos környezetben találtam volna egy eldobott csokor virágot. Lehet, hogy ha kontrasztosabb a téma, ha a kiválasztás egyértelműbb, vagy ha más időpontban exponálsz, akkor mindez nem jön ilyen erősen elő, de most az az érzetem, hogy kimentél a határba a géppel és nézted, mit tud a teleobjektív állás és kattintottál egyet. Ez mondom, nem baj, ha tanulmányként kezeljük, de akkor ha megvan a megfigyelés és abból levontad a magad konzekvenciáit, akkor ne állj le, hanem tessék utána mindennek fényében megismételni a felvételt már úgy, hogy a levont tanulságokat belefoglalod a munkádba. (hegyi)
Szerintem ez a félmondat Zsolttól elmondja a kép lényegét: "olyan érzetet kelt a kép, mintha valami koszos környezetben találtam volna egy eldobott csokor virágot". Ettől jó, vagy rossz ez a kép. Én inkább jónak érzem, ugyanezért.
Egy másik idézet, de ez Istvántól: "A kivágás meg azé ilyen, mert a többi dolog körülötte szerintem lényegtelen volt." Tehát valami a tudat mélyén rávezeti Istvánt a látvány lényegére.
Ezek érdekes dolgok.