Na, végre, itt van egy kép, tökéletes a ritmus, nagyon szép az egész, nagyon szépen elmosódtak a vonalak, jól hozzák a mozgás élményét, a felszabadultságét, miközben kellően izgalmas az egész ahhoz, hogy ne csak egy primér vonalon menjünk végig, hogy ő egy felszabadult mozgássorozatban van benne, hanem akár gondolhatom ezt az egészet valami futásnak, de akár zuhanásnak, süllyedésnek is, mindegy. Ez a nézőben hagyja ezt az egészet játszani, és ez erénye ennek a képnek. Attila, látod, ez abszolút jól működik, nincsen túlbeszélve, túldumálva, nem javítottál különösebben rá, vagy ha igen, mégsem erőszakos annyira, hogy leugorjon a végtermékről, úgyhogy köszönöm szépen, megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés: