Először a bénaságomról kezdtem el beszélni, majd eszembe jutott Emi szobás elmélete.

   "Ne már, hogy nem emlékszel a 9 éves korodra?"
   "Akkor feltétlenül együtt kell moziznunk, mert én is hangosan nevetek, szóval legalább majd elnyomja a tiédet."
   "-Volt varázsgömbje is? -Nem, csak kártyái meg mindenféle kacatja."
   "Kele vagy, és ez jó, végre nem görcsölsz."
   "Én egy kuplerájos szoba vagyok apuka telkén."
   "Én rendezett szoba vagyok."
   "-Mi van akkor, ha kihasználnak? Ha mindig ugyanabba a csapdába sétálsz bele? -Akkor még van mit tanulnod."
   "Kihasználni csak azt lehet, aki hagyja magát. Saját bőrön tanultam meg."