Valóban sz@r passzban vagyok és úgy érzem minden összeomlik körülöttem.
Ez a vélemény dolog meg szerintem onnan jön, hogy marhára bizonytalan vagyok mindenben, legfőképp magamban. Az önbizalomhiány az tuti nálam kezdődik.

Minden hozzászólás érdekel:)

Na, most hallgattam meg ezt az adást, mert egyrészt kíváncsi voltam, hogy mit is takarhat ez a spontán alma, másrészt, hogy miért kapott Aureliano -tól ilyen kemény szavakat, ami nem biztos, hogy rossz. Van abban valami, amit Zsolt szokott a képekhez mondani, hogy ha te, aki készítetted az alkotást, bizonytalan vagy benne, akkor hogy várhatod el a nézőtől (ez esetben hallgatótól), hogy ő biztosabb legyen, mint te. Szóval, szerintem itt kezdődnek a dolgok, mert ha le tudsz tenni az asztalra valami olyat, amiről te saját magadnak azt mondod, hogy igen, ez így rendben van, akkor az oké. Az már más dolog, hogy a többiek mit mondanak erre, de ha legalább te látod azt, hogy miért éri meg, az már fél siker. Amúgy meg teljesen megértem, hogy miért lett ilyen panaszkodós most ez a hanganyag, mindenkinek vannak ilyen napjai, hogy minden sz*rnak látszik, még az is, ami arany! :) Én azt mondom, hogy tessék ebből kilábalni, fel a fejjel, és hajrá! Legyél olyan a rádióban is, mint amilyen valójában vagy! :) (És csak azért merészeltem ide írni, mert annyira mondtad, hogy reagáljunk, mert egyébként nekem fogalmam sincs, hogy milyen nehéz lehet egy ilyen dolgot összerakni! :P )

Egy dologgal vitatkoznék Aureliano, mégpedig hogy az önterápia érdekes lehet-e vagy sem, működhet-e. Szerintem igen. A gyónás mindig fontos lehet, és nem csak azt szabadíthatja fel, aki gyón, hanem azt is, aki hallgatja. Kivel ossza meg a kétségeit, ha nem azokkal, akik meghallgatják? A többi amit írsz, az oké, rendben van, de az önterápiát én nem dobnám a kukába, mert talán épp ez az, amiben ez a rádió más, mint a többi, hogy így is működik.

Mondom mi van (visszajelzés végett, meg a felvilágosítás miatt, amit kértél):

Ez nem lett jó műsor, nekem ez nem jó, de lehetne jobb, ha már kérdezted. Teljesen egyetértek azzal, hogy egy önterápia közzétéve nemigen működik, és nyilván miért osztanál meg velünk magánéleti részleteket, lehet, minket sem érdekelne, meg neked sem volna jó. Tehát ez a része nem érdekel.

Lehet beszélni a bizonytalanságaidról szerintem, vagy arról, hogy miért nem szeretsz beszél(get)ni, de érdemes volna az arányokra is figyelni. A rádiózás egyetlen érzékre hat, ezért figyelned kellene arra, hogy ezt ne terheld túl egyféle módon. Amikor zenét adsz közzé, abból látszik, hogy volna érzéked a hangulatkeltéshez, de ezt elrontja az a túlzásba vitt vergődés, amit sikerült összehoznod. Nyomelemekben tartalmazna olyat, amiből kijöhetne valami, de összességében az érződik, hogy nem készültél fel rá, és próbáltad kitölteni az időt. Érthető, hiszen mondod is, hogy nem volt rá időd. Attól lenne jobb, ha többféle módon kihasználnád a közeget. Pl. több zene, kevesebb beszéd, akár beszéd alatt is. Annyira nehéz volt hallgatni, hogy menet közben aláraktam pl. Pink Floydtól a Learning to fly-t, vagy Janis Joplint, ami elég sokat javított. Ilyesmivel érdemes próbálkozni. Aztán, egy egy gondolatot körbe lehetne járni, de nem úgy, hogy lényegében ugyanazt ismételgeted egymás után, és úgy sem, hogy a megkezdett mondatokat azzal fejezed be, hogy "... hogy csak na", vagy "... hú, meg ja". Tessék erőlködni azon, hogy egy mondat, ami elkezdődött, legyen befejezve.

Pl. azon csodálkozom, hogy hiányolod a visszajelzéseket, miközben azért elég sok képedre érkezett elég sok minden, tehát erről lehetne beszélni, hogy miért érzed így és mit hiányolsz, miért gondolod, hogy nem őszinték.

A cudar jelződ tetszett, hogy mondjak valami jót is. Meg az is, hogy az a szerencséje ennek az országnak, hogy nem beszélsz nyelveket, mert már rég elmentél volna!

Tehát mi az értelme egy ilyen műsornak? Nem sok. Miért hallgattam meg? Épp véletlenül belefutottam. Mi a jó nekem ebben? Semmi, hacsak az nem, hogy hozzászólhattam, és ez talán segít abban, hogy abbahagyd, vagy jobban csináld legközelebb. És talán majd nemsokára lesz egy hallgatható műsorod is, ami már jó lesz mindenkinek. Hogyan lesz jobb? Néhány tippem van, mondom úgy, hogy én nem csináltam műsort soha: hallgasd vissza, mielőtt beküldöd, szánjál rá időt (mondjuk legalább kétszer annyit, mint a műsoridő), csinálj valami vázlatfélét előtte, próbálj kialakítani egy ívet (bevezetés, tárgyalás, befejezés), ilyesmi.

Remélem ezt értékelhető visszajelzésnek tekinted (és nem kötözködésnek)

Kedves Évi! Én mondok valamit: te szoktad más adásait hallgatni? Ha igen, miért? Mert kb. mi is azért a tiédet.
Én szeretem az adásaidat, a stílusodat, az öniróniádat, ez is tetszett, bármilyen paradox is.

Best of chat

Te Évi, Te megosztottad-e a műsorajánló bejegyzést?
és majdnem a saját műsoromat is lekéstem, uhh :/
kik ezek az idegesitőek ?
voltam MR-en
majd lesz MR2 is?
na, erről is csinált már pl. Csaba is műsort, mikor neki nem volt
hát örülünk, hogy másnak is szar
Én ezt a műsort kedvelem. Vess a mókusok elé, de jó.
a mókusok aranyosak
ketten? az úgy izgi, és jól elbeszélgettetek?
te se jöttél
betegtájékoztatóban nem írták ha ezt szeded bálna leszel
miért vonzanak a skandinávok?
Ott a francia nem sokat ér
szeretem a hideget