Megyek a fejem után.

   "Áá ilyet minden gyerek csinál, nyugi."
   "De Ádám, nem kell mindenhez hozzászólni, olyankor csak ülsz s figyelsz!"
   "Na tessék, ezt jól megaszonta."
   "Jjaajjj Ádám, egyem a szivedet."
   "Egyébként meg télleg, nehéz elviselni a hülyeségeim, és Ádám jól bírja/bírta."
   "-Főnökösködsz. -Igen."
   "Általában az emberek nem tűrik jól a kritikát, de valahogy mindig meg kell küzdeni vele, helyre kell rakni."
   "Röhögni fogsz. nekem ez a gyár ahol edig dolgoztam az első helyem. én sem tudom, hogy kell keresni. de tegnap voltunk ilyen meghallgatsá félén és talán én többet kérdeztem, mint a csajszi, mert semmi veszteni valóm nem volt. neked sincs, csak nyerhetsz. ha mást nem tapasztalatot..."
   "Hát ez jó volt. csak így tovább."
   "Azért a műsort hallgatva megnyugodtam. Nem csak én bírkózom önmagammal és a külvilággal."
   "Nagy grat Ádi."
   "Ádám és mik is a tervek konkrétan?"