A rádiózáshoz nem értek. Egy embert hallottam, aki önvizsgál - és nem csak a kérdései ömlenek már - ha még válaszok nincsenek is, vagy nem is mindig láthatók. A konkrétumok a tieid, azokhoz nem tudok szólni. Általános kérdésekhez sem szerencsés szerintem most és itt. Mindenesetre erre az útra értem a lelkületet és szellemiséget amivel egyetértek, vagy amit szeretnék én is, hogy letisztítsam magamban a magam dolgait.

István, csapongtam. Szokatlan voltam magamnak, picit diszkomfort is, ezt még ki kell találni, hogy jó legyen nekem is. Még nem volt az. Tele a fejem, miközben azt érzem, hogy üres.

A versek... már találtam a neten egy írógépet. ;)

Itt voltam éppen, hallgattam. Fontos dolgok ezek mind. A szellemiséggel és a lelkülettel egyetértek, értem, és van amivel nem értek egyet, vagy nem így értek egyet vele, de majd megbeszéljük vagy tovább beszéljük alkalomadtán. De nagyon fontos dolgok történnek itt, az egyszer biztos. Neked is fontos, meg úgy mindenkinek az lenne... A verseid kapcsán - értve hogy nem az volt a lényeg, csak becsatolás volt - azt mondtam, hogy meglepően mai mind, és tiszta, őszinte. Technikailag olyan amilyen, szabadvers, de roppant érett, ami és ahogy bennük történik. Jól írsz, már akkor jól írtál, jól beszélsz, érzéked van hozzá. A technikát lehet fejleszteni (persze olykor minek, meg olykor veszélyes is, mert csak romlik a produktum) de az érzéket nem igazán lehet fejleszteni, azt hiszem. Az úgy érik csak valamikorra, jó esetben... vagy sem. :)

- na igen, milyen nehéz lenne direkt ezt előállítani
- van olyan néha, hogy egy-egy pillanaton, eseményen felötlik ez a konkrét érzés, amikor tudod, hogy ez most nyomot fog hagyni benned.
- pillanatáj?
- igen igen! nem volt szabad sokáig pausálni mert az nem jó neki
- tuti nem volt jó ötlet kilépni a körből, mert azóta is erről beszélsz, visszasírod, vagy nemtom
- azokat tudod kéjjel üldözni másban, ami magadban zavar, amivel magadban nem tudsz kibékülni
- nahát csak így tovább nagyfőni, érdekes lesz