Most hallgattam az ismétlést.
Jó volt, időszerű.
Jó, hogy jó volt, kár, hogy aktuális.

Én is. Ritka "együgyű" ember vagyok, nehezen koncentrálok több dolog felé, de Diónak a műsora annyira jól esik, és olyan harmóniába lendít, hogy az adásai alatt tudok a legkoncentráltabban rajzolni, úgy hogy közben figyelem a műsort, közben emellett baromi emocionális is az egész szóval így ilyen nem tudom mi van velem helyzet az egész, hiányzik a palettáról, kéne.

Egyrészt: Tamás úgy mond verset, mintha a sajátja lenne. Nem is. Úgy, mintha mesélne épp. Hogy mi volt vele, mit gondol. Másrészt nagyon jól csinálja a zenepasszítást is. Szóval respekt, én akarnék még ilyen adást.