Érdekes, nekem az álarcok jutnak az eszembe, egyik lehullik, a másik most készül valamerre. Jó megoldás. Viki, gondolom itt saját modelled vagy?

Játék az idövel és térrel, ez jut eszembe, csak a kéz nem passzol bele és egy kis titokzatos mosoly sem lenne rossz. Mindenesetre nem kommersz irányba indul. A "Kalap" után elörelépés. /szerintem/

..

Örülök, hogy megmozgattam az agytekervényeket, és bárminemű kritika nagyon jól esik, mert így tudom, hogy foglalkoztok a képemmel. Köszönöm szépen.

Leírom, amit akarok, mielőtt meghallgatom más véleményét... :) A baloldalra elhajló, maszkként is látható részlet szerintem nagyon jó, az álarc-levétel nagyon illik ehhez a félig megmutató képhez. Az arckifejezés nem különben, a szenv(edély)telen mimika nekem sokat hozzátesz a felfedés / nem felfedés állapotához. A szemek körüli sötétebb, farsangi álarc-szerű árnyék viszont másfelé vitte az asszociációmat, mintha valami macskanő vagy szuperhős jelleg jött volna rá a képre - de ez nyilván az én forrásaimból jön. A középső szem és a kéz elsőre zavart, idő kellett, míg újabb rétegként találtam neki helyet a képben. Viszont mintha az egyensúlyt elhúzná a bal alsó egyszínű részhez képest.

A keddi Fotocaffe műsorban erről a képről is beszélgettünk Sebestyén Lacival.

Kedves Viki,
most is, mint mindig, azt szeretném elmondani, amit én gondolok a fotódról, nekem mit hordoz, nekem mit jelentenek e képről érkező behatások. Első ránézésre a szempárokat látom legfelül, majd rögtön alatta a szemekhez, archoz tartozó ajkakra ugrik a tekintentem, aztán észreveszek (talán?) egy kezet, egy másik fotót a háttérben, amely mintha egy másik arcot takarna egy kendővel, és a végén, de mindeközben valahogy mégis végig látom balra a ferdén fotózott arcot, pontosabban egy bal orrcimpát, és ajkakat. Mindez egy pillanat alatt fut át.
Felmerül bennem hogy a második, hátrébb lévő arcot takaró kéz a "főkép" ajkát is fedi - megilletődés, némaság jele is lehet. De az zavar kicsit, hogy belelóg a főkép orrába is a kéz (és ugyanakkor bizonytalan vagyok, hogy kéz-e)

Nemrégiben elmélkedtem azon egy másik fotónál, hogy mit is jelent számomra ezen szimbolikákat sorakoztató képsor. Az enyhén nyitott női ajkak bennem az érzékiség érzetét keltik. Ezzel szemben a zárt valamilyen elutasítást. A rejtőző arc, a másfele fókuszált tekintet mind egyfajta tartózkodást sugallanak. Az ilyen mértékben nagyított arc pedig mégis valamifelé önismeretre való törekvést. (Persze, mondhatom, nagyokos vagyok, hiszen ez az ifjú korosztálynak is lehet általános jellemzője: törekvés megismerni önmagam... )Képi arányokról, megoldásokról, leckének megfelelésről, művészetről majd Zsolt... :) A kép vonzza a tekintetem - szerintem a szemek miatt - de valamilyen felharmonikusra mintha vágyódnék még...

Üdv. István

NAgyon (jó és) tetszik!