Hajlamos vagyok azt föltételezni, hogy miközben a triptichon középső részében úgy tűnik, hogy egy töltött csokoládé itt alapvetően az esemény motivációja, én mégis azt mondanám, hogy ahogyan a kép kivágások megtörténnek és a kamera és a test közelsége ilyen intenzív és erőteljes, hovatovább sokkoló, én azt mondanám, hogy ennek a motívuma nem tud kellően erős lenni a csokoládé szempontjából. Ez a képsorozat az érzékiségről szól, az érzelmekről, a kihívásról és még akár elfogadható az is, hogy egyes, kettes, hármas sorozatszámban az utolsó kép ugye a legmegdöbbentőbb, vagy legmeglepőbb, hiszen itt még a nyelv is elég meglepő módon itt takarja a fölső fogsort. Az biztos, hogy első lecke portré arc nélkülre egy nagyon feltárulkozó és nagyon meglepő felütés ez és ilyen értelemben én jónak tartom. Én azt mondom, hogy majd a későbbiekben derül ki, hogy az alkotások, a házi feladatok megoldásai hogyan valósulnak meg. Tehát erre azt mondom, hogy megvan a három disznó és a Zsuzsa következő munkái fogják majd visszafelé tekintve minősíteni az egyes házi feladatot. (szőke)
értékelés: